Molnár Roland egykori üzletvezetőt és biciklisfutárt egyszer elütötte egy nagy fekete autó. Az eset a Nagymező utcában történt. A Mercedes a kerékpár elejének hajtott, Molnár pedig rövid repülés után azt tapasztalta, hogy az útburkolók jó munkát végeztek arrafelé: az aszfalt kemény volt.

- Hungária körút, Könyves Kálmán körút, Andrássy út, általában a főutak, és az egész belváros - sorolja fel kérésünkre Budapest kerékpárosszempontból legveszélyesebb útvonalait.

Persze, ahogy nem lehet minden pofon mellé sem közlekedési rendőrt állítani, úgy képtelenség mindenütt kerékpárutat építeni. Próbálkozni viszont lehetne. A Kőbányai úton például már a két világháború között létezett egy kifejezetten kerékpáros közlekedésre szolgáló útszakasz, a '30-as évek végén bicikliút futott a Ferihegyi repülőtér mellett, és bicikliút volt a Petőfi híd két oldalán is, ám hosszú pangás után csak nem sokkal a rendszerváltás előtt épültek újból kerékpárutak. Sok dicsekednivalónk azóta sincs, hiszen Budapesten jelenleg mintegy 160 kilométernyi kerékpárút van. Csak összehasonlításul: a müncheniek 700, a bécsiek 8-900 kilométeren tekerhetnek, Amszterdamban pedig majdnem 2500 kilométer a kerékpárutak hossza. Még rosszabb a helyzet, ha a mennyiségről a minőségre térünk át.

- A fővárosi kerékpárutak veszélyesek, nem összefüggőek, a kerékpárost ráadásul gyakran összeeresztik a gyalogosokkal - mondja Dalos Péter közlekedési mérnök. - Ez utóbbi azért is szomorú, mert így két olyan csoport konfrontálódik, amely gyakorlatilag környezetszennyezés nélkül jut el egyik pontból a másikba.

Bárki, aki ült már biciklire a fővárosban, csak megerősítheti Dalos szavait. Budapesten ugyanis leginkább sárga festékkel szeretik növelni a kerékpárutak hosszát: húznak egy szép, hosszú, egyenes csíkot a járdára, odarajzolnak egy kerékpáros piktogramot, aztán lesz, ami lesz. Ebből a műfajból talán a Retek utcai felfestés a legelvetemültebb: kerékpáros legyen a talpán, aki anyázás nélkül abszolválni tudja a Mammut mellett futó szakaszt.

Ám ahol van út, ott sincs túl sok köszönet abban. Gyakorló biciklisták a főváros egyik legveszélyesebb részének a már említett Andrássy utat tartják, ahol a kerékpársávot a járda és a parkoló autók közé szorították. Hozzá nem értés? Talán. Nyugat-Európában mindenesetre régóta másképp csinálják: ott a járda, parkolósáv, kerékpárosok, autósok a sorrend, hogy a sofőrök folyamatosan lássák a biciklistákat. A fővárosi helyzetre jellemző egyébként, hogy a kerékpárutakkal foglalkozó, ajánlásokat és előírásokat is tartalmazó negyvenkét oldalas úgynevezett "Útügyi Műszaki Előírás" csak tavaly decemberben készült el. Ha ez alapján vizsgálnánk meg az eddig épített bicikliutakat, azoknak csak a töredéke felelne meg a követelményeknek.

- Demszky Gábor főpolgármester kérésére Tiba Zsolt főjegyző még 2005-ben javaslatcsomagot készített a kerékpárosok budapesti közlekedését elősegítő beruházásokról - vázolja a fővárosi terveket Hidas Judit, a Városháza sajtóreferense, aki egyébként az autók miatt nem kerékpározik Budapesten. - A javaslatokat a főjegyző azóta átadta a kerékpáros szervezetek képviselőinek.

Ez szépen hangzik, de azért árnyaljuk a dolgot: a kerékpáros szervezeteket általában valóban megkérdezik, aztán vagy hallgatnak rájuk, vagy nem. A Margit híd felújításánál például nem az általuk támogatott változatot valósítják majd meg, ezért az a kerékpárút az előírtnál keskenyebb lesz, ráadásul a híd egyik oldalán fut csak. Kicsit más a helyzet a Kiskörútnál. Ott először elfogadták a kerékpárútra vonatkozó civil javaslatot, de az a konkrét tervek közé már nem került be. A biciklisták ekkor a Városháza elé vonultak tiltakozni, mire engedtek nekik.

Budapesten mellesleg idén 12 kilométer kerékpárút megépítését vették tervbe, 2015-re pedig a város vezetése szeretné elérni a 300 kilométeres álomhatárt. A 4-es metró kapcsán már vizsgálják a kerékpárszállítás lehetőségét, hasonló ügyben tárgyalnak a BKV-val, és elképzelhetőnek tartják egy budapesti biciklikölcsönző hálózat létrehozását. Eközben a városházi tájékoztatás szerint nem kevesebb, mint két aljegyző és két illetékes ügyosztály dolgozik csak azon, hogy a kerékpárokat a megállókhoz lehessen láncolni.

- Ha létezik egyáltalán előrelépés Budapesten, akkor az csak azért van, mert a civilek balhéznak, vagy kisírják azt - magyarázza viszont László János, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke, aki nemrég tért haza a Münchenben tartott "Velocity" konferenciáról. - Azt kell mondanom: koncepcionálisan még a probléma megértésénél sem tartanak az illetékesek.

A világban ugyanis már nem annyira a kerékpárutakra, mint inkább a szemléletformálásra és a megreformált közlekedési infrastruktúrájára költenek. Az úgynevezett élhető város kialakításának jegyében az embereket a gyaloglás, a tömegközlekedés, és a biciklizés felé próbálják fordítani. Ennek egyik leglátványosabb mozzanata például a gépjárműforgalom drasztikus visszaszorítása. Londonban, Berlinben, vagy Stockholmban ezt útdíjak bevezetésével érték el, de Bogotában például az útfelújításokat már a kerékpárosokra való tekintettel végzik.

Talán érdemes eloszlatni közben egy tévedést is: a kerékpáros mintaországnak tartott Hollandiában a bicikliutak kialakítását alig kezdték korábban, mint mi. Ma náluk a városokban megtett utazások 50 százaléka már kerékpáron történik, míg Budapesten ez az arányszám jelenleg a 2 százalék közelében jár. A főváros távlati tervei között egyébként szerepel, hogy 2015-re a hétköznapi közlekedésben a kerékpározás részaránya elérje az 5%-ot. Az EU ekkorra már 25 százalékot irányoz ugyan elő a tagállamoknak, ám ez úgy tűnik, nem zavar senkit. Mi is tesszük a dolgunkat, ők is. Mondják mellesleg, hogy a közigazgatásban egy-egy terület fontosságát jól jelzi, hányan dolgoznak azon. Ha fontos valami, sokan; ha nem annyira, kevesen.

Ezek után talán elárulhatjuk, pillanatnyilag hány ember foglalkozik kerékpározással a városházán.

Egy.

2007-ben az útfelújítások során tervezett kerékpárút-építések

• III., Bécsi út (Nagyszombat u.-Vörösvári út)
• V., Apáczai Csere János út
• X., Jászberényi út (Maláta u.-Porcelán u. Éles sarokkal)
• X., Kőér u. (Üllői út-Vaspálya u. és Gergely u.-Óhegy u.)
• XIV., Mogyoródi út (Miskolci u.- Öv u.)
• XV., Drégelyvár u. (Felüljáró-Madách u.)
• XVIII., Üllői út (Szarvas csárda tér-Béke tér)*
• XVIII., Üllői út (Mednyánszky u.-Budapest határ)*
• XVIII., Üllői út (Béke tér-Mednyánszky u.) *
• XVIII-XIX., Nagykőrösi út
• XIX., Méta u. (Kolozsvár u.-M5 felhajtó)
• XXI., II. Rákóczi Ferenc út (Posztógyár u.-Erdősor u.)

* Budapest teljes körű csatornázása miatt az Üllői út felújítása későbbre tolódik, mivel a fővárosi önkormányzat öt éven belül nem ad ki burkolatbontási engedélyt, és az útfelújítást akkor végzi el, amikor a csatornázás befejeződött az adott útszakaszon. Ezért ezen az úton később épül a bicikliút.

A biciklisták kerekeznek a járdán vagy a gyalogosok sétálnak a kerékpárúton?