Az RMDSZ elnöke pénteken a Tusnádfürdőn szervezett ifjúsági EU-táborban, úgy fogalmazott: ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: "Erdélyt vissza!". Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy "Erdélyt vissza az  erdélyieknek!". Azaz: Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek.

Szerinte Erdély még mindig nem az erdélyieké, az ott élőknek ezért együttesen kell megfogalmazniuk közös céljaikat. Ennek szellemében összefogva kell cselekedniük az országrész gazdasági és infrastrukturális fejlődése érdekében, így próbálva érvényesíteni a nekik megfelelő regionális politikát. Markó megismételte korábbi  kijelentését, miszerint Erdélyt "keleti Svájccá" kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként létezhetnének együtt az ott élő népek, közösségek, mégpedig a maguk sajátos autonómiájával.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a mai közéletben sokan fogalmazzák meg a dilemmát, miszerint a "modernizáció" vagy a "hagyományőrzés" útját kell-e követnie a romániai magyarságnak. Ez azonban egész Románia, Kelet-Közép-Európa és a Balkán dilemmája, hiszen az egész térségben mostanában ütközik egymással a modernizációval járó globalizáció eszméje a fundamentalista módon értelmezett hagyománnyal és a populista politikával. Markó emlékeztetett a lengyelországi, csehországi és magyarországi helyzetre is.
A politikus szerint ugyanakkor hamis dilemmáról van szó, vagyis nem áll egymással ellentétben a nemzeti identitás megőrzése a gyors léptékű korszerűsödéssel. Sőt, éppen e modern integráció révén tudják megőrizni hatékonyan a népek önnön identitásukat - fűzte hozzá.

Markó úgy vélte, hogy a mai romániai magyarság valós dilemmája a "közelség" és a "távolság" problémája. Az RMDSZ az elmúlt esztendőkben a magyar közösség céljainak megvalósítása érdekében főleg politikai és hatalmi eszközökkel élt, s miközben közeledett Bukaresthez, bizonyos fokig eltávolodott saját erdélyi közösségétől  - mondta.

Rendkívül fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ és az e szövetségen kívüli romániai magyar szervezetek megtalálják a közös hangot, azonosítsák a közös célokat.

Tőkés Lászlóra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökére utalva az együttműködés jó példájaként említette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásának ügyét.

Markó lényegesnek tartotta azt is, hogy az RMDSZ tartsa  tiszteletben azoknak a szövetségen kívüli szervezeteknek a nézeteit,  amelyeknek adott kérdésekben más a véleményük. Az RMDSZ szemszögéből  nézve ma Erdélyben nem az tartozik a "másik táborhoz", aki másként gondolkodik - mondta Markó Béla -, az igazi ellenfél a "közönyösök tábora".

(MTI)