Régi tragikus vitát folytat XVI. Benedek

A protestáns egyházak túlreagálták a Szentszék kedden közzétett dokumentumát - állította Walter Kasper bíboros. A keresztény egyházakhoz fűződő kapcsolatokért felelős vatikáni bíboros szerint a dokumentum semmi újat nem tartalmaz, s ezért nem szolgáltathat okot a sértődésre, vagy hogy bántva érezzék magukat.

A Válaszok néhány egyháztannal kapcsolatos kérdésre című, lapunkban is ismertetett dokumentum - amelyet a Szentszék hittani kongregációja készített, s azt XVI. Benedek pápa jóváhagyta - megismétli, hogy a Vatikán szerint Krisztus egyetlen és igaz egyháza a római katolikus. Az ortodox (keleti) egyházak esetében hiányosság, hogy "nem áll fenn teljes egységük Róma püspökével".

Az ortodox, illetve a különféle református, evangélikus közösségek vezetői reakcióikban maguk is elismerik, hogy nincs újdonság a vatikáni dokumentumban, hiszen évszázados "tragikus vitáról" van szó, ki követi hűen Krisztus egyházát. Ráadásul a mostani dokumentumot megelőzően, 2000 szeptemberében az akkor még Joseph Ratzinger bíboros vezette hittani kongregáció már kiadott Dominus Iesus címen pápai nyilatkozatot ugyanerről a témáról.

Éppen ezért teszik fel a kérdést - Hilarion, Bécs és Ausztria ortodox püspöke, miként Setri Nyomi, a 75 millió reformátust tömörítő WARC, avagy Mark S. Hanson az amerikai lutheránusok (ELCA) püspöke -, mi indokolta, hogy a Vatikán most újból nyomatékosítsa az ismert álláspontját, mégpedig "provokatív módon". Egybecsengenek a vélemények abban is, hogy a megfontolt válasz nem lehet más, mint a dialógus készségének hangsúlyozása. A Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinati Tanácsának állásfoglalása is azt hangsúlyozza, hogy a vatikáni nyilatkozat nem akadályozza a reformátusok párbeszédre, a testvéri együttműködésre való törekvését.

A hangnemre akár jellemzőnek tartható Kirill metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyi vezetőjének megjegyzése, miszerint a vatikáni dokumentum segíthet az egység elérésében, mert becsületes teológiai dialógust a két fél nézeteinek világos ismeretében lehet csak lefolytatni. Kirill, aki egyben Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája, hozzátette ugyanakkor, hogy az ortodox egyház az ősi apostoli folytonosság, az osztatlan egyház jogutódja és örököse. Ilyen vonatkozásban említhetők az amerikai evangélikus egyház, az ELCA elnöklő püspökének, Hansonnak a szavai is: "Nem meglepő, ha a római katolikus egyház úgy véli, hogy benne létezik tovább Krisztus egyháza, hiszen valamennyi keresztény egyházi közösség ugyanezt a nézetet vallja..."

John Allen, számos vatikáni és egyházi könyv szerzője a Reutersnek az időzítéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy megfigyelhető a tradicionális katolikus identitás megerősítésének szándéka, s ennek a gondolatnak XVI. Benedek pápa az egyik fő képviselője. Az 1,1 milliárd hívőt összefogó katolikus egyház primátusának hangsúlyozása, miként a latin miserendtartás felelevenítése ennek a törekvésnek része. Visszatérés lenne mindez a második vatikáni zsinat (1962-65) reformtörekvései előtti időszakhoz? Allen szerint a zsinatot követően az alapvita arról folyt, helyes-e, ha az egyház a modern világhoz közelít, legalábbis félúton találkozik vele, avagy akkor a helytelen irányban fejlődő világgal együtt az egyház is téves útra tér? Már II. János Pál megválasztásával, 1978-tól a reformistákkal szemben a hagyományőrző erők tábora gyarapodott a Vatikánban. S Benedek pápa legutóbbi akciói arra engednek következtetni néhány megfigyelőt - írja a Reuters -, hogy a katolikus egyház a jövőtől tartva a tradíciók felé történő jobboldali fordulatot vesz.

XVI. Benedek ortodox papokkal tavalyi, isztambuli látogatásán
XVI. Benedek ortodox papokkal tavalyi, isztambuli látogatásán
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.