Sólyom László levélben tájékoztatta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy nem tesz eleget a Magdolna-völgy községgé nyilvánításáról szóló előterjesztésnek, mivel az nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Az államfő indokolásában kifejtette: a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a község alakításának feltétele, hogy az új község képes legyen teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, azonban az előterjesztésben foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolna-völgy, községgé nyilvánítása esetén, képes lenne ezeket a feladatokat ellátni.

A tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson a 343 szavazatra jogosult közül 194-en szavaztak a Magdolna-völgy önállósodása mellett. A sikeres helyi népszavazás eredményeként az akkor még Lamperth Mónika által vezetett Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium beleegyezését adta, hogy az 500 lakosú településrész önálló községgé váljon.

Ugyanakkor öt piliscsabai civil szervezet július 2-án levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a településhez tartozó Magdolna-völgyi lakópark önálló településsé válásáról szóló hozzájárulást, mert szerintük hiányoznak az önállósulás feltételei, az adott térségben ugyanis nincs iskola, óvoda, temető, egészségügyi intézmény, ami a minimális alapellátáshoz szükséges.

A szervezetek emellett telekspekulációt sejtettek az önállósodási szándék mögött, mert szerintük olyan, természetvédelem alatt álló területeket vonnának belterületbe, ami által a telekértékek megtöbbszöröződnének. A civilek a köztársasági elnöknek küldött kérelmükben arra is felhívták a figyelmet, hogy a Magdolna-völgybe költöző új lakók ellátásáról az anyaközségnek kellene gondoskodnia, ami elviselhetetlen terheket róna az önkormányzatra.

(MTI)