"Nem tudok pontos dátumot mondani, de a legjobb forgatókönyv szerint 2008-ban valami történhet. Úgy gondolom: Bush elnök szeretne elnök lenni akkor, amikor az olyan országok, mint Magyarország, belépnek a vízummentességi programba" - mondta Daniel Fried. Az MTI azon kérdésére, ez azt jelenti-e, hogy 2008-ban megállapodás születhet Magyarország vízummentességéről az államtitkár-helyettes hangsúlyozta: mindenekelőtt a kongresszusnak kell elfogadnia a tervezetet, de úgy gondolja, hogy a megállapodás hamarosan megszülethet.

George Bush álláspontja világos, a döntés a kongresszuson múlik. Ha tervezet átmegy, az adminisztrációnak megfelelő formában, akkor kezdődhetnek a tárgyalások Magyarországgal is arról, hogyan kell fejlesztenie a biztonsági kérdéseket - emelte ki Daniel Fried. Az államtitkár-helyettes szerint bármilyen biztonsági intézkedést kér majd Magyarországtól az Egyesült Államok, azoknak sokkal könnyebben meg lehet majd felelni, mint a mostaniaknak.

George Bush tavaly november végén jelentette be: megpróbálja meggyőzni a kongresszust arról, hogy további országok kerüljenek be a vízummentességi programba, és az új európai uniós tagországok vízumkötelezettségének eltörlését fogja kezdeményezni. A The Washington Post néhány héttel ezelőtt ugyanakkor arról írt, hogy a kelet-európaiak vízummentessége egy olyan nagyobb belbiztonsági törvénycsomag része, amelyet George Bush elnök más okok miatt valószínűleg meg fog vétózni.

A vízummentességet élvező 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak 100 dolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.

Daniel Fried a sajtóértekezleten Koszovó jövőjéről szólva hangsúlyozta: csak egy ENSZ-határozat oldhatja meg a tartomány jövőjének kérdését, de Koszovó előbb-utóbb függetlenné válik. Európa és az Egyesült Államok között konszenzus van a kérdésben, Oroszországgal azonban még sok dologban meg kell állapodni - mutatott rá az államtitkár-helyettes. Hozzátette: dolgoznak egy tervezeten, amely újabb 120 napos haladékot adna a szerbeknek és a koszovóiaknak a megegyezésre.

Az MTI kérdésére, hogy készülnek-e arra, hogy a szerbek tömegesen hagyják majd el Koszovót a döntés megszületése után, az államtitkár-helyettes azt mondta: minden eshetőségre felkészülnek, de a szerbek többsége, úgy tűnik, Koszovóban szeretne maradni, nem akar menekültté válni. Koszovó függetlenné válása nem befolyásolná a környező országokban élő kisebbségeket - mondta a távirati iroda további kérdésére. Magyarország szerepe az lehet a rendezésben, hogy Szerbia szomszédjaként támogassa a balkáni ország közeledését az Európai Unióhoz és a NATO-hoz - hangsúlyozta az államtitkár-helyettes.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa április 4-én kezdte meg a tárgyalásokat Koszovó státusáról. A tanácskozáson Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár megbízottja ismertette Koszovó státusára vonatkozó javaslatát. Ez nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló  függetlenséget vázol fel a nyolc éve nemzetközi katonai felügyelet és közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartománynak.

A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok teljes, korlátlan önállóságot szeretnének ugyan, ám többségük elfogadja ezt a megoldást, amely szerb részről merev elutasítással találkozik. Szerbiában a múlt év végén alkotmányba is foglalták, hogy Koszovó elidegeníthetetlen része az országnak, így alig akad olyan politikus, aki azt meri mondani, talán el kellene engedni a Szerbiával együtt élni nem akaró tartományt. Belgrád ehelyett a legmesszebbmenőkig menő autonómiát ajánl, bár annak pontos kimunkálásával mindmáig adós.

Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, valamint az, hogy az öt  állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád ugyanakkor arra számít, hogy Oroszország, és esetleg Kína vétót emel az Ahtisaari-javaslattal szemben.

(MTI)