Török szervezetek bojkottálják a német csúcstalálkozót
Az immár második ilyen találkozón a kancelláron kívül a kormány miniszterei, a tartományok, továbbá a gazdasági élet, valamint az egyházak képviselői és a bevándorlók szervezeteinek küldöttei vesznek részt. A legtekintélyesebb török szervezetek azonban bojkottálják az integrációs csúcskonferenciát, tiltakozva a parlament által közelmúltban jóváhagyott új bevándorlási törvény ellen.
Kenan Kolat, a németországi török közösség vezetője a törvényt ismételten diszkriminatívnak nevezte, kifogásolva mindenekelőtt a német nyelvismerettel kapcsolatos követelmények növelését, továbbá a házastársi bevándorlás engedélyezésének szigorítását. A törvény a nyelvismeret mellett korhoz is köti a házastársi bevándorlást, az alsó korhatárt 18 évben szabja meg.
Kolat alkotmányellenesnek nevezte az újdonsült jogi szabályozást, hangoztatva, hogy az csak egyes etnikumok, legfőképp a törökök ellen irányul. Kolat csütörtöki nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben Horst Köhler államfő aláírja a törvényt, szervezete az alkotmánybírósághoz fordul.
A kormány, illetve annak integrációs megbízottja visszautasította a törvénnyel szemben megfogalmazott bírálatokat. Maria Böhmer a nyelvismerettel kapcsolatos követelmények növelésének mértékét csekélynek nevezte, továbbá azt emelte ki, hogy a törvény számos ösztönzőt is tartalmaz. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy "különleges integrációs teljesítmény" esetén a bevándorlók honosítása az eddigi nyolc év helyett már hat év után bekövetkezhet.
A találkozón Angela Merkel kancellár előterjeszti a kormány új nemzeti integrációs tervét, amelyet a kabinet előző nap hagyott jóvá. Értesülések szerint a tervezet mintegy 15O konkrét intézkedést irányoz elő a bevándorlók, illetve leszármazottaik integrációjának elősegítésére. Ösztönzi és pénzügyileg is támogatja a különböző nyelvtanfolyamokat, továbbá a képzési lehetőségeket a bevándorló családokból származó fiatalok számára. A gazdaság képviselőivel együttműködve a kormány arra törekszik, hogy az úgynevezett migrációs háttérrel rendelkező személyek számára különböző vállalatoknál 2010-ig mintegy 10 ezer pótlólagos munkahelyet teremtsenek.
A legfrissebb adatok szerint Németország több mint 82 millió lakosából körülbelül 15 millió rendelkezik valamilyen migrációs háttérrel. Közülük a legtöbben Törökországból, illetve különböző arab országokból érkeztek.
(MTI)