A konzervatív német napilap cikkének bevezetőjében arról írt, hogy miközben Gorbacsovról Oroszországban ma alig beszélnek, Budapesten ezekben a napokban annál több szó esik róla.

A cikkíró, Reinhard Olt ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Gorbacsov a közelmúltban a magyar fővárosban a volt miniszterelnök és külügyminiszter, Horn Gyula 75. születésnapja alkalmából mondott köszöntő beszédében az 1956-os szovjet beavatkozást szükségesnek nevezte. A szovjet hadsereg verte le akkoriban a felkelést - fűzte hozzá a FAZ, utalva arra, hogy a magyar parlamenti pártok bírálták Gorbacsov nyilatkozatát.

A lap szerint az, hogy az ellenzék "történelemhamisításról" beszél, senkit nem lep meg. Ehhez az állásfoglaláshoz azonban csatlakozott a kormányzó szocialisták liberális koalíciós partnere is. Sőt, - mint a cikkíró fogalmazott - maga a szocialista párt, az 1948 és 1989 között hatalmon lévő kommunista párt utóda is bírálta Gorbacsovot, még ha visszafogottan is. A liberálisok ugyanakkor felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a születésnapi ünnepségen jelen lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "nem lépett fel Gorbacsov megengedhetetlen  kijelentése ellen" - írta a FAZ.

Az ellenzék - mint arról az újság beszámol - tiltakozott azon kijelentések ellen is, amelyekkel Horn Gyula "igazolta" az 1956-os eseményekben játszott szerepét. Ennek kapcsán a lap idézte Hornt, azt, hogy "a közrend biztosításához" járult hozzá. A "pufajkások brigádja" - amelyhez Horn  tartozott és amelyet az ellenforradalmárok üldözésére vetettek be - "a lakosságot védte a bűnözőktől" - írta a német lap, részben idézve a szocialista politikust. Mindehhez a FAZ hozzáfűzte: a kormánypárt számára ugyanakkor (a születésnapi ünnepségen elhangzott) Horn-beszéd "egyetlen olyan momentumot" sem tartalmazott, amellyel a szocialisták ne tudnának egyetérteni.

A történteket - mint a FAZ írta -  megelőzte a Horn múltjával kapcsolatos vita. Magyarországon kívül a korábbi külügyminiszternek az 1989-es határnyitásban szerzett érdemei vitathatatlanok. Ugyancsak elismerik hozzájárulását Magyarország NATO-, illetve EU-felvételéhez.

Otthon azonban Sólyom államfő elutasította, hogy magas állami kitüntetésében részesítse - emlékeztetett a lap. A cikkíró idézte az elutasítás indoklását, egyebek között azt, hogy "saját múltjával kapcsolatban ma is vallott álláspontja nem egyeztethető össze a magyar alkotmányos értékekkel."

Végezetül a német konzervatív újság emlékeztetett arra, hogy Horn kitüntetését 70. születésnapja alkalmából már Sólyom elődje, Mádl Ferenc is elutasította. Idézte továbbá Horn Gyulát, aki a kétszeri elutasítással kapcsolatban azt hangoztatta, hogy "Magyarországnak vannak ennél komolyabb problémái". (MTI)