Zsanett ügyében a rendőri vezetés lecserélése, Kármán ügyében az olajügyek felelevenedése miatt került képbe a politika, és a kérdés: kiderül-e valaha egyetlen ügyben is az igazság? Megelőlegezzük: nem fog. Ezért foglalkozzunk inkább a klasszikus témákkal: az új politikai kezdeményezésekkel, és a már untig ismert botránypolitizálással.

Az SZDSZ elnökválasztása óta a kormány a folyamatos átalakítás állapotában van. Az alkalmi minisztercserék után (Fodor Gábor be, Petrétei József el) a kormányfő nagyobb szabású átalakítás mellett döntött a nyár elején. Ez politikai kényszer volt Gyurcsány Ferenc számára, mivel a kormány és a kormánypártok népszerűségi mutatói történelmi rekordokat döntenek - alulról. (Igaz az is, hogy bár a Fidesz toronymagasan vezet, a nagyobbik ellenzéki párt, és főként annak vezetője iránti bizalom is nagyon alacsony). Ebben a helyzetben a miniszterelnök kénytelen volt azt üzenni a közvéleménynek, hogy valami változik, új kezdődik. Ezt hivatott táplálni a kormányátalakítás, majd azt követően a melléklettel kiegészített koalíciós szerződés újrakötése. A kormányátalakítás némileg megerősítette Gyurcsány pozícióit. Igaz ugyan, hogy az MSZP-n belül kitört nyílt elégedetlenség nem biztos, hogy lecsillapítható azáltal, hogy Kiss Péter újból kancelláriaminiszter lett, Lamperth Mónika pedig benn maradhatott a kormányban. Ám a Political Capital által hangoztatott "háromlábú szék" teória érvényes: a Gyurcsány- Szilvásy-Bajnai hármas még mindig meghatározó a kormányban. Szilvásy György "lefokozását" sokan bukásnak tekintik, valójában az ex-kancelláriaminiszter nagyon fontos, bizalmi poszton megmaradt bizalmi embernek. Bajnai Gordon - és a szocialisták által nem kedvelt Draskovics Tibor - miniszteri kinevezése pedig azt az érzetet kelti, hogy a miniszterelnök még ura a pártjának.

A "háromlábú szék" elméletet támasztja alá a Fidesz taktikája is. Miután a kormányfő népszerűsége mélyponton, Szilvásy - szerintük - "kilőve", Orbán Viktor személyesen indított durva támadást a harmadik láb, Bajnai Gordon ellen a videoblogjában, kvázi letolvajozva az újdonsült minisztert. Ez meglepő, mert Bajnait eddig a Fidesz békén hagyta, most meg a pártelnök indított karaktergyilkos támadást ellene.

De nem kell ahhoz Orbán Viktor, hogy a kormánynak rossz napjai legyenek. Az SZDSZ elnöke még jelöltként azt jósolta februárban: már az elnökválasztási kampány generálta médiafigyelem is öt százalék fölé viszi a liberálisokat. Ehhez képest a liberálisok támogatottsága mélyponton, minisztereik támogatottsága rossz - az sem segít, hogy Fodor Gábor meglepően jól kezdte a munkáját, megfékezte a Rába habzását. Az SZDSZ taktikája, az MSZP-től való önmegkülönböztetés csak kudarcot hozott, elmérgesítette a két párt közötti viszonyt, miközben tartalmi kérdésekben a kormányfő sorra győzelmet arat a koalíciós párt fölött (új egészségbiztosítási rendszer, adóreform). Az SZDSZ egyre keményebben támadja a szocialistákat: több bíráló politikai akciót indított koalíciós társa, mint az ellenzék ellen (jellemző, hogy a melegek házassága melletti SZDSZ-kampány is a koalíciós partner bírálatával indult).

Az MSZP számára az egyetlen pozitívum, hogy kapóra jött a Horn Gyula ki nem tüntetése miatti botrány. A Tubes körül egyre terebélyesedő vita miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő Sólyom László önszántán kívül tett szívességet az MSZP-nek. A születésnapját ünneplő Horn Gyula kitüntetésének elutasítása az MSZP elbizonytalanodott törzsszavazói számára adott kapaszkodót, egy olyan témát, amit a párt aztán kellő médiafigyelem mellett ki is használt.

Az elmúlt hetekben a Fidesz karosszékből gyönyörködött a koalíciós párnacsatában és a népszerűségi mutatókban. Orbán Viktor (és Mikola István) rövid programot hirdetett (költségvetési kiadások befagyasztása, adócsökkentés, társadalombiztosítás visszaállamosítása), amire nem ugrottak rá a koalíciós pártok, de ezen kívül a Fidesznek csak arra kellett ügyelnie, hogy laza csuklómozdulatokkal kezelje az adott hétre esedékes botrányokat. A Fidesz botránykezelési taktikája is a párt magabiztosságát tükrözi. Amikor Csehországban és Ausztriában kirobbant a Gripen-vadászgépek állítólagos korrupciós botránya, a Fidesz "megelőző csapásként" parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezett a Gripen-szerződés módosításával kapcsolatban, mintha a korrupciós vádak arra vonatkoztak volna, nem pedig Orbán Viktor akkori, váratlan döntésére. Kármán Irén blogját a Fidesz politikusai hamarabb olvasták el, mint a szocialisták. Az újságírónő blogjában nyíltan maffiakapcsolatokkal vádolta meg a Fidesz elnökét. A válság elkerülése érdekében a Fidesz gyorsan belekeverte Gyurcsány Ferencet a szőkített olajba, míg az MSZP csak hetekkel később (július 8-án) jutott el az Orbánt vádoló blogbejegyzésig, és erejéből csak egy, a Fidesz elnökét támadó nyílt levélre futotta.

Amikor a Fidesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki páncélozottautó-vásárlását kezdte támadni, a kormány az Orbán Viktor miniszterelnöki "autógyűjteményéről" adott ki válaszközleményt. De a Fidesz magabiztosságát legjobban az mutatja, ahogy a Magyar Nemzet és a Hír Tv nekiment Wekler Ferencnek amiatt, hogy a liberális politikus közelében található cégek uniós támogatást kaptak. A két említett médium "a szőlőbotrányba keveredett Wekler Ferencként" emlegette a politikust, vagyis a Fidesz már attól sem tart, hogy Orbán Viktor egykori szőlőbotrányának felelevenedése bármilyen veszélyt rejtene a párt számára.

A magyar politika hihetetlen rugalmasságát jelzi, hogy amikor az Egymásért - Egy Másért Alapítvány fura ügyei elérték a Fideszt is, a párt leállt az ügy feszegetésével, azóta sokatmondóan nagy a csönd - lám, Kövér Lászlónak igaza volt anno.

Kompországban a helyzet változatlan: a költségvetési számok jobbak a vártnál, a gazdaság fehéredik, a reformok döcögnek, a botrányok elhalnak.

A szerző a Political Capital igazgatója