Márpedig ez a döntés valószínűleg arra ösztönzi majd a többi, hasonló helyzetbe került európai céget, hogy szintén kártérítési pert indítson a brüsszeli EU-bizottság ellen. Ez ugyanis az első eset, hogy egy cég, amelyet az EU-bizottság - hibásan - fúziós tervei feladására kényszerített, a luxembourgi bíróságtól jogot kapott a kártérítésre.

A történet 2001 nyarán kezdődött: a Schneider ekkor szerezte meg 5,4 milliárd euróért a Legrand-t, s ezzel az alacsony feszültségű elektromos berendezések és az ipari automaták piacán a világ legnagyobb vállalata jött létre. Az EU-bizottság azonban 2001 őszén - a monopólium-ellenes jogszabályokra hivatkozva - vétót emelt, s ennek nyomán 2002-ben a Schneider kénytelen volt eladni a Legrand-t: mindössze 3,6 milliárd eurót kapott érte.

Váratlan fordulatként az Európai Bíróság 2002 októberében törvénytelennek minősítette a brüsszeli vétót, ekkor azonban már nem volt mit tenni. A Schneider mindenesetre kártérítési pert indított a brüsszeli testület ellen, 1,66 milliárd eurót kérve. Az Európai Bíróság döntése szerint ennek egy részét kell megkapnia: bár a hivatalos döntés erről csak hónapok múlva, a szakértői vizsgálatok nyomán születik meg, állítólag nagyjából 400 millió euróról lehet szó.

Egyébként még nem biztos, hogy Brüsszelnek valóban fizetnie kell majd: a szerdai luxembourgi ítéletet ugyanis szakértők meglepőnek, az EU-bíróság eddigi joggyakorlatával ellentétesnek minősítették, s az EU-bizottság nyilván megfellebbezi majd a most született első fokú döntést. (MTI)