Csak 2013-tól kaphat EU-konkurenst a Posta
Az új tagállamok négy év haladékot kapnak az Európai Bizottság által szorgalmazott 2009 helyett a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára – ezt szavazta meg az Európai Parlament strasbourgi plénuma. A dosszié innen az EU-tanácsba kerül vissza, amely nemrég még döntésképtelennek bizonyult ebben. A minap több európai országban, így hazánkban is egyszeri, déli munkabeszüntetéssel tiltakoztak a nagyobb posták a gyors piacfelszabadítás ellen. Az EU-ban 90 milliárd eurót termelő ágazat alkalmazottainak száma a legtöbb országban a több tízezret is eléri.
A liberalizációt az unió már tíz éve elindította, a végére csak az 50 grammnál nem nehezebb küldemények, azaz a könnyű levelek, képeslapok, levelezőlapok maradtak. A svédek, a finnek és a britek a teljes piacot felszabadították, a németek és a hollandok hamarosan nyitnak. A franciák, az olaszok és az új tagállamok ágálnak főleg ezzel szemben. A már az EP közlekedési bizottságában megszavazott álláspont szerint a tagállamoknak 2010-ig kell beszámolniuk arról, hogy miként kívánják a szabad piacon is biztosítani az ún. egyetemes szolgáltatást (heti öt napos, legalább egyszeri kézbesítés, elfogadható áron). A régi tagállamoknál a nyitás 2011, az újaknál, illetve a szigetekre aprózottaknál (Görögország) pedig 2013 elején menne végbe.
Az SZDSZ ellenzi a halasztást
"Magyarországnak és a magyar politikai erőknek az Európai Unió piacnyitási törekvéseit katalizátorként kellene felhasználnia az elengedhetetlen belső reformok végrehajtásához. Nem szolgálja Magyarország és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók érdekeit, ha a Fidesz-MPSZ és az MSZP a szükséges reformok helyett a monopóliumok és privilégiumok minél további konzerválását helyezi Európa-politikájának középpontjába" - hangsúlyozta közleményében SZENT-IVÁNYI István szabad demokrata politikus, az Európai Parlament liberális frakciójának tagja.
Gurmai Zita (MSZP), az illetékes EP-bizottság tagja szerint a liberalizáció elengedhetetlen, de bevezetéséhez idő kell. - Jelenleg a Magyar Posta még nem készült fel a teljes nyitásra, s még radikális és azonnali változások esetében sem lenne 2009-re teljesen versenyképes – nyilatkozta a képviselőnő, hozzátéve: ennek oka elsősorban az EU átlagánál jóval szigorúbb jogszabályi kötöttségben, az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsoló kiemelkedően magas – a tényleges fogyasztói igények által nem mindig indokolt – feladatokban rejlik. Ilyen kötöttség például, hogy a magyar jogszabály miatt a Posta tartja fenn az EU-ban a hatodik legnagyobb postahivatali hálózatot, ugyanakkor hazánkban jut az unióban a hetedik legkevesebb postai küldemény egy főre. Ráadásul a levélpostai küldemények jelentős hányadát feladó ügyfelek nem szolgáltatóhelyeken, hanem nagy feldolgozó üzemekben juttatják küldeményeiket a postai hálózatba. Ennek következtében a hozzávetőlegesen 2800 postai szolgáltatóhelyből több mint 2100 veszteségesen muködik.
- Elvárjuk, hogy ezt a derogációs időszakot a posták arra használják, hogy valóban képesek legyenek állni a versenyt olyan módon, hogy ez ne a kistérségek rovására menjen - jelentette ki Barsiné Pataky Etelka (Fidesz), úgy vélve, „a parlamenti megállapodás megadja a lehetőséget arra, hogy a kötelező egyetemes szolgáltatásokat biztosabb pénzügyi alapra fektessük”.
Brüsszeli tudósítónktól
