A hadsereg szóvivője szerint a kormányerők teljesen megtisztították a fundamentalisták szentélyét az iszlamista harcosoktól. A hadsereg kedd hajnalban kezdte a mecset rohamozását, ahol iszlám szélsőségesek egy héten át sáncolták el magukat több száz korániskolással együtt. Az iszlamisták nőket, gyerekeket és fiatalokat tartottak fogva. Szerda délutánig robbanások és lövések rázták meg a tágas épületegyüttest, ahol katonák fel nem robbant lövedékeket kerestek.

A pakisztáni média szerint július 3. óta 1300 ember szökött el az épületegyüttesből. A hadsereg szerda esti bejelentése szerint az ostromban 73 iszlamista vesztette életét, köztük Abdul Rasid Gázi rebellis hitszónok. A hadsereg saját veszteségét korábban 9 főben adta meg.

Gázit annak a mozgalomnak az egyik vezetőjeként tartották számon, amely iszlám rendszer bevezetésére törekszik Pakisztánban, az Afganisztánban megdöntött tálibok mintájára. A belügyi tárca szerint Gázi holttestét a mecsethez tartozó női korániskola alagsorában találták meg.

Összesen több mint nyolcvanan haltak meg az iszlámábádi zavargásokban, amelyek július 3-án utcai csatákkal kezdődtek a mecset előtt, majd a kormányerők ostromához vezettek. De a halottak között nincsenek nők, sem gyerekek. Meg nem erősített médiaértesülések szerint legalább 150 ember vesztette életét a biztonsági erők és a fegyveres szélsőségesek közötti összecsapásokban. A Vörös Mecset a Musarraf tábornok-elnök Amerika-barát irányvonalával szembeni ellenállás fellegvárának számít.

Pakisztáni lapok szerdán zömmel üdvözölték Musarrafnak az ostrom melletti döntését, egyben rámutatva, hogy az iszlámábádi kormány leckét kapott, amiért a múltban kapcsolatokat szőtt az iszlám radikálisokkal afganisztáni érdekeinek szolgálatában.

A The Dawn című angol nyelvű lap elmarasztalta a kormányt, amiért hagyta, hogy az iszlamisták befészkeljék magukat a mecsetbe. "Ki kell vizsgálni, miért nem tudták a biztonsági szolgálatok, hogy mi történik a mecsetben, s hogy sok fegyvert és lőszert tároltak benne" - szorgalmazta. Mindamellett néhány urdu nyelvű újság bírálta a roham elrendelését. Az Iszlám című lap "fekete napról" cikkezett, úgy vélve, hogy nagyobb teret kellett volna engedni a tárgyalásoknak.

Az Egyesült Államok támogatta Musarraf döntését. A szélsőségesek elég időt kaptak - közölte a washingtoni külügyminisztérium. George Bush amerikai elnök megerősítette Musarrafba vetett bizalmát a szélsőségesek elleni harcában. Iszlámábádi elemzők szerint a mecset megrohamozása heves reagálást válthat ki az iszlamistákból, bár egyben csapást mérhet a radikalizmus pakisztáni terjedésére.

Az ostrom kilenc napja alatt számos városban voltak demonstrációk. Az afgán határ menti Pesavarban szerdán is több százan gyűltek össze, kutyának nevezve Musarrafot. Hétfőn mintegy húszezer törzsi fegyveres esküdözött, hogy megbosszulja a Vörös Mecset mártírjait. A kormány erősítéseket küldött számos olyan északnyugati övezetbe, amelyek állítólag közel állnak a mecset papjaihoz. "Lehet, hogy az iszlám fegyvereseknek a hadsereg kommandóival szemben tanúsított ellenállása ízelítő csupán abból, hogy mire képesek" - mondta a karacsi egyetem kriminológia tanszékének vezetője.

A szomszédos Afganisztánban Manzur Dadullah tálib parancsnok arra szólította fel a muszlimokat, hogy intézzenek öngyilkos támadásokat a pakisztáni katonai egységek ellen.

Megfigyelők szerint az iszlamisták készek ellenállni Musarraf minden olyan kísérletének, hogy a mecset körüli konfliktust a fegyveres radikalizmus szétzúzására próbálja kihasználni egész Pakisztánban, de kiváltképpen az Afagnisztánnal szomszédos törzsi zónákban. Az Afganisztánban a NATO- vagy amerikai parancsnokság alatt állomásozó erők egyre erősebb nyomást gyakorolnak Musarrafra, hogy lépjen fel a törzsi zónákban tanyázó fegyveresek ellen, akik állítólag menedéket nyújtanak a táliboknak és az al-Kaida Afganisztánban harcoló tagjainak.

A mecset ostroma nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a kormány eltökélte Pakisztán "tálibosodásának" megakadályozását - mondta a lahori egyetem egy politológia tanára.

(MTI/AFP/Reuters)