A nagykövetségeknek jobban kell segíteniük Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését az illető országban - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt több alkalommal hangoztatta, nem titkolva azt sem, hogy a Külügyminisztérium és a kihelyezett nagykövetek szemléletét is "át kell állítani" ebbe az irányba. Hogy ez mennyire sikerült, azt jelzi: a szabad demokratákkal kötött megállapodásban szükségesnek tartották megemlíteni a külgazdasági tevékenység "további erősítését". Ma ötven országban hozzávetőleg nyolcvan magyar gazdasági szakdiplomata tevékenykedik. Az említett szakemberek kiküldéséről nem a Külügyminisztérium, hanem a GKM dönt (együttműködésben befektetésösztönzési ügynökségével, az ITD Hungaryvel), viszont az adott külképviseletek struktúrájába illeszkednek bele, és a nagykövetek felügyeletével tevékenykednek. Ha számuk jelentősebb növelésére egyelőre nincs is kilátás, kiküldetési irányuk nem látszik mindig szerencsésnek.

Merényi Miklós, a GKM szakállamtitkára szerint a fejlett világban - főleg az Egyesült Államokban és az EU-országokban - kevesebb gazdasági diplomatával is ellátható lenne az érdekképviselet. Ugyanakkor olyan országokban, ahol a döntéshozatali rendszer etatista, vagy nagyobb jelentősége van a diplomáciai védelemnek, a mostaninál több magyar gazdasági szakemberre lenne szükség a helyszínen. Hasonló a helyzet bizonyos kőolaj- és földgázkitermelő államokban. A szakállamtitkár a bővítést igénylő térségek között említette például a Balkánt, a FÁK-országokat, Észak-Afrikát, illetve a Kaukázus térségét - általában az EU közvetlen szomszédait. Fontos továbbá a jelenlét erősítése az új tőkeexportőröknél (Ausztrália, Kanada, Szingapúr).

A magyarországi piac önmagában kicsi; a jelentősebb cégek kevésnek ítélik a terjeszkedési lehetőségeket. A megoldás a magyar cégek "nemzetköziesítése", vagyis a vállalkozások minél teljesebb körű betagolódása a világgazdasági hálózatokba - egyebek között a multik beszállítóiként. A vállalkozások külföldi megjelenését segítheti, hogy a kormányzati tervek szerint a jövőben exportpiacok feltárásához is lehet majd pályázati pénzeket elnyerni. Ugyancsak a külföldi partner keresését, a kereskedelemfejlesztést szolgálja az az 500 millió forintos keret, amit a költségvetés külföldi kiállítások szervezésére szán ez évben. A tárca bekapcsolódik újabb magyar évadok szervezésébe: Franciaország után Kínában, Olaszországban és Spanyolországban lesz hasonló rendezvénysorozat.

A mostaninál jobban ki lehetne használni az úgynevezett kötött segélyhitelezési gyakorlatot is, amelynek elterjedését az OECD szintén szorgalmazza.

E téren a lehetőségek még messze nincsenek kihasználva, pedig ez azért is hasznos lenne a magyar cégek számára, mert a hazánk által - általában fejlődő országoknak - nyújtott hiteleket a célország nálunk lenne köteles levásárolni. Ilyen hitelekből valósult meg korábban a tuzlai víztisztító rendszer Boszniában és három iskola Montenegróban, Srí Lankán pedig kórházak épülhetnek komplett magyar beszállítással. Az említett beruházások jó referenciát jelentenek a magyar termékek számára a szóban forgó térségekben.

A magyar gazdasági diplomácia számára további feladatot jelent újabb befektetések Magyarországra vonzása. Ezzel összefüggésben a kormány felül kívánja vizsgálni a mostani támogatási rendszert, amely az elmaradottabb régiókban megvalósuló, munkahelyteremtő külföldi beruházásokat preferálja. Mindezen túl azonban szükségesnek látszik a beruházókedv élénkítése a legkorszerűbb technológiákat illetően - így a biotechnológiában, a megújuló energiaágazatokban vagy a szoftver- és filmiparban.

- Amit a nemzetközi szabályok megengednek, azt ki kell használni, beleértve a promóciót, a banki szolgáltatásokat, a finanszírozási konstrukciókat - mondta a vállalatok kormányzati támogatása ügyében Gilyán György MeH-államtitkár, a keleti piacok kormánybiztosa. Mindennek az említett piacokon általában nagyobb a jelentősége, mint egyéb régiókban - tette hozzá. A keleti piacok esetében nem lebecsülendő tényező, hogy a normális, az általános diplomácia része legyen a felső szintű párbeszéd.

A "külügy" sok tekintetben még mindig külügy - állítják forrásaink. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a gazdasági tárca a jól dolgozó gazdasági attasék premizálására keretet bocsátott a Külügyminisztérium rendelkezésére, ám a pénzzel a társtárca sokáig nem kezdett semmit, majd szétosztotta - a diplomaták között. Értesülésünk szerint a közeljövőben külgazdasági kormánybiztos kezébe kerül a külkereskedelmi munka összehangolása - a GKM államtitkára, Garamhegyi Ábel kapná meg ezt a feladatot. A minisztériumban azt is tervezik, hogy az ITDH és az Agrármarketing Centrum összeolvadna, s bár a Magyar Turizmus Rt. külföldi rezidensei megőriznék önállóságukat - valamiképpen a cégek összehangoltan és egymást erősítve végeznek munkájukat, valósítanák meg projektjeiket.