S valóban: Bandi mindig mindenkinek mond valami vigasztalót. A 300 lelkes, baranyai faluban sokan Bolond Bandinak titulálják a 63 éves, alacsony, elhízott férfit, akinek borvirágos arcát senki sem látta még borúsnak. A csúfolódók Bandi született együgyűségével és alkoholizmusával magyarázzák a férfi tántoríthatatlan jó kedélyét. Akik viszont kedvelik Bandit, azok irigynek mondják a gúnyolódókat, őt magát pedig irigylésre méltónak.

A hetvenes években egyébként tényleg sokan irigyelték Bandit. A férfinek csinos felesége volt, aki három csörfös lányt szült. Bandi a helyi téesz állattartó telepén dolgozott, otthon meg kacsákat nevelt, ezrével. Utóbbi jó pénzt hozott, telt belőle ruhára, Wartburg Combira, nyaralásra. De Bandi sosem ment nyaralni, a férfi nem hagyhatta magukra a kacsákat, így a három lányt az asszony vitte el mindig a Balatonra. 1991-ben a téesz tönkrement, Bandi állástalanná vált. Egy ideig megpróbált elhelyezkedni, aztán föladta, és megelégedett a napszámmal meg a közmunkával. A három lány gyorsan férjhez ment, és elköltözött a faluból, s tíz évvel ezelőtt Bandi felesége is odébbállt egy másik férfival. A kocsmában a cimborák szidták a hűtlen asszonyt, de Bandi csak legyintett:

- Így frankó ez mindenkinek. Neki biztosan, mert ha jó lett volna neki velem, akkor itt marad. De nekem se rossz, mert mostantól nem mondogat.

A többiek bólogattak, és arra gondoltak, hogy bizony nekik is sokat mondogat az aszszony. Fél év múlva Bandit a rendőrök megcsípték ittas vezetésen, és elvették a jogosítványát.

- Nem baj - nyugtázta a férfi egykedvűen -, már úgyis féltem, hogy jól összetöröm magam az autóval.

Bandi így is összetörte magát egy hónappal később, igaz, nem autóval, hanem a cseresznyefáról leesve. A bal lába meg a jobb csuklója tört el, s az utóbbi roppant nehezen gyógyult.

- Komám, csúnyán jártál - mondta legjobb barátja, Lojzi, amikor látta, hogy Bandi milyen tehetetlenül tölt a pohárba a bal kezével.

Bandi azonban elűzte komája homloka elől a fellegeket:

- Járhattam volna rosszabbul is - morogta. - Mert ha mindkét kezem eltört volna, akkor még a vécén se tehetném a dolgom segítség nélkül.

- Ez igaz - hagyta rá Lojzi -, de azért jobb lenne, ha a lányaid néha jönnének egy kicsit segíteni.

- Jó, hogy nem jönnek, ez azt mutatja, hogy nincs szükségük semmire.

Lojzinak erre már nem volt válasza, mert az ő fia és lánya tényleg csak akkor jött, ha kérni akartak valamit.

Még abban az esztendőben kikapcsolták a gázt Bandinál, mert nem fizette a számlákat.

- Van ebben jó is - állapította meg a férfi -, úgyis annyi szemét gyűlt össze az udvaron, így legalább azzal tüzelek, és rendet teszek a házam táján.

A cimborák elismerték, hogy ebben is igazság van, s arra gondoltak, hogy az ő portájukon is kupacokban áll a szemét, amit jó lenne eltüzelni.

Pár hónappal később az áramot is kikapcsolták Bandinál.

- Jó ez így - mondta Bandi -, most legalább korábban fekszem le, s nem kell néznem a tévében azt a sok baromságot.

A cimborákban akkor horgadt fel megint a sajnálat, amikor megtudták, hogy egy tolvaj ellopta Bandi 22 ezer forintját a konyhaszekrényből. Bandi azonban megnyugtatta őket:

- Van ebben is valami jó. Egy hónapig legalább nem iszom annyit, úgyis van egy kis baj a májammal.

Hat éve meghalt Lojzi, s a cimborák hetekig búsultak a kocsmában.

- Mennyit szenvedett szegény, aztán a végén mégis elvitte a rák - mondta Gábor, aki szomszédja volt Lojzinak.

- Nem a rák vitte el Lojzit, hanem a Lojzi vitte el a rákot - vélte Bandi összeakadó szájjal. - Azért szenvedett, hogy a faluból elvigye a rákot. Meglátjátok, most évekig nem lesz itt rák!

Addig minden évben három-négy falubeli rákban halt meg, s attól fogva senkin se győzött a gyilkos kór. Gábor el is terjesztette a faluban, hogy Bandi okos ember, mert lám, megmondta, hogy Lojzi elvitte a faluból a rákot. Aztán Gábort elvitte a mája, és így nem dicsőíthette tovább Bandit. A temetésre hazajött Bandi legidősebb lánya, mert Gábor az ő keresztapja volt.

- Látod, apu, ha Gábor nem ivott volna annyit, akkor nem kellett volna meghalnia már 55 évesen - figyelmeztette a lány Bandit a halotti toron.

- Ugyan, lányom - sóhajtott Bandi -, a Gábor nem azért halt meg korán, mert sokat ivott, hanem azért ivott sokat, mert érezte, hogy kevés az ideje.

A barátok Bandinak adtak igazat, és csordultig töltötték poharukat.