Túladagolt halálozási adatok
A Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentése összefoglalja az elmúlt év történéseit az Európai Drog és Drogfüggőség Monitorozási Intézete (EMCDDA) és a magyar nyilvánosság számára. Sajnos azonban a Fókuszpont munkatársainak tiszteletreméltó erőfeszítései ellenére az adatgyűjtés sok területen még mindig akadozik vagy hiányos. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársai a legutóbb a halálozási adatok között bukkantak olyanokra, amelyek kétkedésre adtak okot – írja Sárosi Péter a drogriporter.hu-n.
A Fókuszpont válaszleveléből kiderült, hogy a háromból két esetben az Ecstasy-túladagolás körülményei legalábbis gyanúsak: egy esetben egy ismert depressziós férfiról volt szó, a második esetben pedig egy öngyilkosról, aki felvágta az ereit – a boncolás során a vérben Ecstasy maradványaira bukkantak, így a halál okát túladagolásban jelölték meg. A harmadik esetben a halál közvetlen oka nyomkarimás jármű általi lefejezés (értsd: elgázolta a vonat). A két hallucinogén droggal összefüggő halálesetről pedig kiderült, hogy valójában nem kábítószer-túladagolásról volt szó, hanem egy mérgező erdei növény elfogyasztásáról. Az öt eset egyikében sem sikerült kétséget kizárólag bebizonyítani, hogy drogtúladagolás történt.
Ezek a hibák rámutatnak arra, hogy jelenleg a hivatalos statisztikák nem mindig megbízhatóak, és azok értelmezésénél nagy körültekintésre van szükség.
A lakosságban – sőt, gyakran szakemberekben is – túlzó kép él az illegális drogok veszélyességéről, míg a legális szerek kockázatait hajlamosak elbagatellizálni. A 28 (valójában 23, vagy még kevesebb) droggal kapcsolatos túladagolás mellett a jelentés beszámol arról is, hogy nyugtatók és altatók túladagolása miatt 2005-ben 178 személy halálozott el!
Kérdéses az is, vajon hogyan válhatnak összehasonlíthatóvá az egyes szerek veszélyességéről szóló adatok akkor, ha nem állítjuk őket párhuzamba az „élvezeti cikkek” (a veszélyes legális drogok, így a cigaretta és az alkohol eufémisztikus kódja a magyar közbeszédben) halálozási mutatóival. A közhittel ellentétben az alkohol veszélyesebb a halálos túladagolás szempontjából, mint az olyan illegális drogok, mint az Ecstasy vagy az LSD. Nagy adagban az alkohol halált okozhat fulladás, alkoholmérgezés, kardiomüopáthia vagy szívinfarktus útján. A közvetett halálozások szempontjából pedig mind az alkohol, mind a dohányzás túlzott használata jóval kockázatosabb, mint a legtöbb illegális szer túlzott fogyasztása: évente több tízezer honfitársunk hal meg májzsugorodásban vagy tüdőrákban.
A legnépszerűbb illegális szerek, mint a marihuána vagy az Ecstasy használata nem okoznak olyan súlyos szervi elváltozásokat, amelyek hosszú távon hasonló halálozáshoz vezetnének. Az USA-ban, ahol már évtizedek óta a lakosság egy jelentős része marihuánát használ, nem sikerült összekapcsolni a füvet a halálozási mutatók növekedésével.
A függőségi potenciál tekintetében hasonló a helyzet: a nikotinfüggők leszokási rátája még a heroinistákénál is rosszabb. A magyar közvélemény mégis egy olyan tudathasadásban szenved, amely miatt nem látja az elefántot a szobában, ehelyett az egeret hajkurássza – írja Sárosi.
