A BRFK I. kerületi kapitányságának vezetője, Kesztyűs Rudolf tegnap feljelentette a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban Lengyel Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselőt. A kapitány szerint a feljelentéshez mellékelt rendőri jelentések, amelyek a július 9-én este, egy rutinszerűen indult intézkedés alatt történteket foglalják össze, "a képviselővel szemben megalapozzák a hivatalos személy elleni erőszak gyanúját".

A jelentések szerint a járőrök 23 óra 20 perckor a Váralja és az Alagút utca találkozásánál szokványos közlekedési ellenőrzést tartottak. Lengyel Zoltán Renault Lagunáját is megállították, ám ő igazolvány, jogosítvány és forgalmi engedély helyett a parlamenti behajtási engedélyét nyújtotta át. "Csak ez van", mondta.

A rendőri jelentésben az áll, hogy a járőrök ekkor megkérték, szálljon ki, azonban ő mentelmi jogára hivatkozva megtagadta az együttműködést. Később mobiltelefonon felhívott valakit, kérte, hozza el neki az iratait, mert különben nem engedik tovább (itt egy nyomdafestéket nem tűrő jelző következik a rendőrökről).

A rendőrök megkérdezték: ők lennének azok a (...), akikről a telefonon beszélt? A képviselő igennel felelt. Újra felszólították, a honatya továbbra is ellenszegült. Amikor erővel próbálták kikényszeríteni az autóból, Lengyel órája leszakadt a kezéről, mire ő visszakézből arcon vágta az egyik rendőrt.

Lengyel ezután - a rendőrök szerint - azonnal a földre vetette magát, anélkül, hogy ők hozzányúltak volna. (Egyes rendőrök azt állítják, a képviselő ekkor azzal fenyegetődzött, hogy kirúgatja őket bántalmazásért. Végül bevitték a kapitányságra, ahol - egyórás fogsága végén - igazolta magát, így szabadon eltávozhatott.)

Lengyel Zoltán másképp emlékezik. Hajnalban érkezett Budapestre külföldről. Estig óbudai ideiglenes lakhelyén töltötte az időt, majd késő este elindult Fejér megyei otthonába. Az alagúton áthajtva látta, hogy a rendőrök minden autót megállítanak. Akkor jutott eszébe, hogy irat nincs nála: mikor külföldre indult, mindent kipakolt a zsebeiből.

- Őszintén beismertem, hogy egyetlen okmány sincs nálam, csak a parkolási engedélyem, elvileg az alapján is ellenőrizhetik, hogy az vagyok-e, akinek mondom magam - idézte fel lapunknak nyilatkozva a honatya. - Nem fogadták el, így felhívtam a családomat, hogy hozzák utánam az iratokat.

Lengyel cáfolja, hogy azzal a dehonesztáló jelzővel illette volna a rendőröket, ami - információink szerint - a jelentésekben olvasható. Elismerte, hogy mondott egy másik (a rendőrökre nézve szintén nem túl hízelgő) keresetlen szót, de egyelőre nem kívánja megosztani senkivel, hogy mit.

A képviselő szerint a rendőrökön nem volt azonosító jelvény (ezt viszont a rendőrség cáfolja), s a járőröket - szerinte - az dühítette fel, hogy addig nem volt hajlandó alávetni magát az intézkedésnek, amíg nem igazolják, hogy ők valóban rendőrök.

- Kirángattak a kocsiból, azóta nem is működik az ajtózár. A földre tepertek, ütöttek, rugdostak, többször tarkón vágtak, befogták az orrom és a szám, hogy elájuljak - sorolta. Sérüléseiről látleletet is készíttetett.

- Közben, majd később a kapitányságon is, nyomatékosan az értésemre adták, hogy rám varrnak egy jó kis hivatalos személy elleni erőszakot.

Az I. kerületi kapitány feljelentése már Keresztes Imre asztalán van. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője lapunknak azt mondta: megkapták a jelentéseket, de a nyomozás elrendeléséről még nem döntettek. Lengyel Zoltán lapzártakor azt mondta, legkésőbb kedden ő is feljelenti az azonosíthatatlan rendőröket. Ha így tesz, valószínűleg az ő feljelentése is a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz kerül. Mivel az eset helyszínén - mint megtudtuk - nem működik egyetlen térfigyelő kamera sem (a közeljövőben telepítenek néhányat), az ügyészségnek tanúkat kell találnia, akik látták, hogy ki és kit vert vasárnap éjszaka.