Pert vesztett a volt ellenálló
A nő - aki szintén az illegális ellenállás tagja volt - a keresetét arra alapozta, hogy Kristóf László egykori csendőr nyomozó őt is megkínozta, és a bántalmazás egész életére kiható sérelmet okozott. Ennek egyedüli jóvátételét a halálos verdikt jelentette, és az LB döntése óta "szinte élni sem tud", ezért személyiségi jogi pert kezdeményezett.
Kristóf ügyében a hozzátartozók kérésére vizsgálták felül a korábbi döntést, és az LB megállapította, hogy a volt csendőrt "igen elnagyolt tényállás alapján", törvénysértő módon ítélték halálra. Cselekményét ugyanis csak az 1944-ben hatályos törvények alapján lehetett volna minősíteni, a szerint pedig a körözött és fegyverrel védekező Ságvári elleni intézkedés jogszerű volt, és semmiképpen nem tekinthető háborús bűncselekménynek. Ráadásul - érvelt a bíróság - Kristóf a tűzharcban megsérült, így nem is lőhetett a menekülő kommunista után. Az LB sem vitatta ugyan, hogy a volt csendőr közreműködhetett fogvatartottak bántalmazásában, ám az legfeljebb hivatali visszaélésnek minősülhet, és már 1959-re is elévült.
A bíróság tegnap elismerte, hogy a 87 éves Pintér Mariannt (aki a tárgyaláson nem volt jelen) megilleti a perindítás joga, ám a konkrét ügyben a személyiségi jog sérelmét nem tudta megállapítani. Pataki Árpád bíró úgy vélte, az LB a felülvizsgálati eljárásban a jogi véleményét fejtette ki, és azzal, hogy kimondta azt, hogy a csendőr nem követett el háborús bűncselekményt, a bántalmazás pedig elévült, nem sértette meg a felperes személyiségi jogait. Pataki szerint - aki nem vitatta a volt ellenálló érdemeit - egy efféle eljárás egyébként sem lehet a jogerős döntéseket támadó általános felülvizsgálati fórum.
A felperes egyik jogi képviselője, Kende Péter újságíró az elsőfokú ítélet kihirdetése után közölte, hogy fellebbeznek, így az LB elleni per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Kende azért tartja különösen fontosnak a Kristóf-ügyet, mert az szerinte egy folyamatba illeszkedik. 1990 óta a Legfelsőbb Bíróságra körülbelül 500 felülvizsgálati kérelem érkezett, amelyben 1945 és 1949 között háborús és népellenes ügyekben a Népbíróságok által elítéltek kérték ügyük újratárgyalását. A hajdani elítéltek 96 százalékát felmentették. Kende azt szeretné bebizonyítani, hogy ez a gyakorlat tendenciózus, elfogadhatatlan és igazolhatatlan.
