A magyar futball és a botrány kéz a kézben jár - nem volna meglepő, ha erre a következtetésre jutnának a nemzetközi labdarúgás svájci központjainak potentátjai. Miután csapatokat és aktív játékosokat e tájról aligha ismernek - honnan ismernének -, jó ideje hallani is csak akkor hallanak felőlünk, ha pályán kívüli esemény a téma. Amikor csodacsatárt temetünk, Európa-bajnoki pályázatot bukunk, támogatást kérünk vagy hebrencs sportminiszter izomból szövetséget oszlat. Most az a gond a magyar szövetséggel, hogy nem áll jól egy svájci bíróságnál. Annyira nem, hogy vesztésre áll, ráadásul a felperes által követelt összeget a FIFA zárolta. A per tárgya az MLSZ azon döntése, amellyel egyoldalúan fölmondott egy, a televíziós jogok értékesítésére kötött szerződést. A kiebrudalt cég perre vitte az ügyet, a piszok sajtó meg nyilvánosságra hozta. Az MLSZ elnöke szerint a Nemzeti Sport tudatosan elferdítette a tényeket, egymilliárdot emleget, holott "csak" 310 millió a visszatartott pénz; ezért sújtja nyilatkozatbojkott a laptársat. A "csak" 310 millió amúgy a szövetség éves költségvetésének negyede, vagyis enyhe túlzás bagatellizálni. Főleg mostanság, amikor korábbi szponzoroknak nem akaródzik továbbra is támogatni a teljesítményileg minősíthetetlen sportágat. Klubok állnak sorban általuk jogosnak tartott, több tízmilliós kifizetésekért, a Népszava egyenesen törvényességi vizsgálatot kezdeményezett a szövetség ellen.

Ebben a szituációban az MLSZ elnöke - aki megválasz(ta)tása óta több frontot nyitott, mint annak idején Montgomery Afrikában - elrendelte a bojkottot. A szövetségi alkalmazottak - kapitány, masszőr, szertáros, vagyis a megélhetésiek - nem állhatnak szóba a nemzeti sportos kollégákkal; az elnökségi tagok, akik nevében, tudtával és jóváhagyásával született a büntetőakció, ellenben igen. A munkavállalók - megszokásból mondjuk őket futballistáknak - a legteljesebb bizonytalanságban őrlődnek; mit tegyenek, ha megcsörren a telefon, és egy hang azt mondja, hogy szevasz, Béla, a Nemzeti Sporttól beszélek, játszol szombaton a Sülysáp ellen?

Legyinthetnénk: műbalhé. Mégis azt javaslom, ne tegyük, s hogy miért ne, azt is megindokolom. Néhány hónapja az MLSZ elnökének telefonon föltettek egy viszonylag könnyen megválaszolható újságírói kérdést: igaz-e, hogy aznap délután felkeresi a nagy bank illetékesét? Mire határozottan azt válaszolta: nem igaz. Három órával később megbízható forrásból kiderült: dehogynem. Ott volt, tárgyalt is, bár eredménytelenül: a banknak nem akaródzott beszállnia a magyar futballba. A történetet onnan tudom, hogy kollégám volt a telefonáló. A kínos füllentést nem tettük szóvá, de az elnököt korrekt partnerből diszkréten visszaminősítettük olyanná, akinek információi némi fenntartással kezelendők.

Nem sértődtünk meg, még csak nem is éreztettük vele, hogy bizalmilag a gyanakvó kategóriába került, szerintem mostanáig nem is tudta. Az elnök "tendenciózusan felületes információ" terjesztése miatt en bloc neheztel a hazai sportsajtóra, a televízióban pedig arról beszél, hogy rövidesen várható a FIFA felszólamlása a svájci bíróságoknál az MLSZ-re nézve hátrányos döntések ügyében. Ez utóbbi akkora képtelenség, hogy messziről jött ember szájából is furcsán hangozna, hát még azéból, aki arra az egyszerű kérdésre sem volt képes őszinte választ adni, hogy járt-e a Nádor utcában.