A rendszerváltás óta eltelt időszak kormányai közül százfokú skálán mindössze 31 pontot érve el az új Gyurcsány-kabinet eddigi munkájával a legkevésbé elégedettek a választópolgárok.

A júniusban több mint ezer felnőtt állampolgár megkérdezésével készült vizsgálat szerint Gyurcsány Ferenc népszerűségi mutatói az elmúlt kilenc hónap során az 1999 februárja óta vezetett trendhez viszonyítva példátlanul rosszak.

A felmérés szerint nincs ma Magyarországon olyan számottevő réteg, amelyik összességében kedvezően ítélné meg a kormány tevékenységét.

A kormány gazdasági problémákra adott válaszainak a megítélését tekintve a választók 65 százaléka szerint a kormány rosszul kezeli a helyzetet. Az ellenzéki szimpatizánsoknak 89 százaléka, míg a kormánypárt támogatóinak 20 százaléka osztja ezt a nézetet. A bizonytalanok, illetve politikai értelemben inaktív népesség körében közel kétharmadnyian (63 százalék) vélekednek negatívan a kormány gazdaságpolitikai teljesítményéről.

A pártpreferenciák döntően befolyásolják a kormány reformintézkedéseinek a megítélését, míg a parlamenti ellenzéket alkotó pártok szavazói egyértelműen rossznak ítélik a változások irányát, a kormánypárti szavazó döntők többsége ellenkező véleményen van: 77 százaléka helyesli a változások irányát, míg 17 százalék még ebben a körben is negatív véleményt fogalmaz meg.  

A gyerektelen háztartásokban élők ugyanakkor elégedettebbek a kormánnyal, mint azok akiknek van velük élő 18 év alatti gyermekük. A településszerkezeti mutatókat tekintve az urbanizációs hierarchiában lefelé menve romlik a megítélés, de ez Budapesten is csupán 3 százalékponttal haladja meg az országos átlagot.

A választópolgárok 61 százaléka szerint a kabinet nem kezeli jól a különböző az érdekvédelmi szervezetekkel, szakszervezetekkel fennálló kapcsolatait sem.

Egy év kormányzás után minden eddigi kormány alatt a többség elégedetlen volt azzal, amilyen irányba az ország haladt, de a Medgyessy és az Orbán fémjelezte kabinetek esetében ez az elégedetlenség a mostanihoz és a korábbi kormányokhoz képest is szerényebb mértékű volt.

A jelenleginél lényegesen nagyobb kiábrándultságot mért a Gallup a rendszerváltás utáni első Antall-kormány idején (igaz, ez esetben két évvel a kormányra kerülést követően), és az új köztársaság második kormánya, a Horn-kabinet alatt pedig - még a Bokros-csomag bevezetése előtt - a maihoz hasonló mértékű elégedetlenséget találtunk az akkori mérésünkkel. Az Orbán és a Medgyessy éra hasonló periódusában az optimisták száma a ma mért adatok közel kétszerese volt - bár ezekben a periódusokban is a pesszimizmus volt az uralkodó vélemény.

Összességében az elmúlt időszak kormányai közül átlagosan az ellenzék jelenlegi vezetőjének, Orbán Viktornak az egykori kormányát ítélik legjobbnak a kérdezettek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz szavazótábora közel tíz ponttal magasabbra értékeli az egykori Orbán-kormányt (76), mint a kormánypártiak az ő kedvenc miniszterelnökük, Horn Gyula által vezetett kabinetet (67) - áll a felmérésben.

A választókorú magyarok el nem kötelezett, vagy politikailag inaktív szegmensében egyébként a Horn-kormány megítélése a legkedvezőbb, azt az egykori Antall-kormány követi, és harmadik az Orbán-kabinet. Ugyanez a szegmens - amely tehát egy volt szocialista kormánnyal szimpatizál a leginkább - a Gyurcsány Ferenc vezette kormányokat rosszabbra értékeli, mint az eddigi kormányok bármelyikét, ezen belül is a második Gyurcsány-kabinettel a legelégedetlenebbek.

(MTI)