"A felsőoktatási intézményekbe való bekerüléshez nem szükséges központilag előírni az emelt szintű érettségit. A felsőoktatási felvételi eljárás során intézményi kompetenciába kell kerülnie az érettségi szintjére vonatkozó követelmények meghatározásának." Ez a koalíciós szerződés múlt héten elfogadott kiegészítésében olvasható, ami leegyszerűsítve annyit jelent: a jövőben minden egyetem maga döntheti el, az egyes szakjain kér-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, vagy megelégszik a középszintű vizsgával.

Valójában eddig is az egyetemek és a főiskolák dönthették el, hogy milyen követelményeket támasztanak, de nem külön-külön, hanem szakcsoportonként egységesen kellett állást foglalniuk. Ami például a gazdaságtudományi képzési területen azt jelentette, hogy 32 intézménynek - köztük népszerű és kevésbé népszerű egyetemeknek és főiskoláknak - kellett megegyeznie a felvételi követelményekről.

Így eshetett meg az is, hogy e képzési területen nem kötelező még a középszintű matematikaérettségi eredményeinek figyelembevétele sem, vagyis akár kettes matematikaérettségivel is be lehet kerülni. - Megfelelő matematikai előképzettség nélkül viszont nagyon nehéz komolyabb képzést adni - mondja Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Hozzátette: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta szerzett tapasztalatok tükrében most már az összes gazdasági képzést folytató intézmény egyetért abban, hogy a matematikának minimum középszinten vissza kell kerülnie a felvételi követelmények közé.

A Corvinuson azonban, ha ez most lehetővé válik, lehet, hogy még ennél magasabb követelményeket is megfogalmaznak. Mészáros Tamás legalábbis elképzelhetőnek tartja, hogy népszerűbb szakjaikon kötelezővé teszik az emelt szintű érettségit. - Aki mer, az nyer - fogalmazott a rektor, hozzátéve: ha a felsőoktatás valóban a minőség felé kíván elmozdulni, akkor ennek az iránynak kell érvényesülnie.

Hasonlóan vélekedik Hudecz Ferenc, az ELTE rektora is. Mint mondta: még egyeztetnie kell dékánjaival, de el tudja képzelni, hogy a népszerűbb szakokon emelni fogják a követelményeket.

Azt egyik vezető sem zárta ki, hogy lesznek olyan intézmények, amelyeknél a régi reflexek működnek majd. Vagyis nem merik "emelni a lécet", attól tartván, hogy akkor a hallgatók a könnyebb utat keresve máshová jelentkeznek. Kevesebb hallgató viszont kevesebb állami támogatást jelent.

Igaz, ezen némiképp változtathat, hogy a finanszírozásban ezentúl nemcsak a hallgatók száma lesz meghatározó, hanem a minőség is: például a végzett hallgatók elhelyezkedési aránya.

Az új rendszer valószínűleg 2010-ben léphet életbe. A koalíciós megállapodás az idén szeptemberig módosítaná ugyan a felsőoktatási törvényt, csakhogy a felvételi követelményeket két évvel korábban közzé kell tenni. A 2009-es elvárások már megvannak: ezek szerint csak az öt - az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia - nyelvszakon kötelező az emelt szintű érettségi.