Bár a KDNP kezdeményezése nem vallási indíttatású, nem szentségtörés azt feltételezni: ma Magyarországon a fogyasztás templomai vasárnap már az istentiszteleteknek is konkurenciát jelentenek. Mert minden másra, amit hiába szeretnénk, nem marad időnk, bevásárolni meg csak muszáj.

Ha vasárnap zárva tartanák a boltokat vagy csak a nagyobb áruházakat, az legfőképp a vevőket korlátozná, nem a multikat. Kibírnánk persze gond nélkül mi is, húsz évvel ezelőtt sem haltunk éhen az éjjel-nappali Tesco nélkül. Ha a mostani Semjén-javaslat a rendszerváltás után, a hazai kereskedelem teljes átalakulása előtt, de legalább aközben születik, elfogadása még akár érdemi hatást is gyakorolhatott volna a piacra. Ma azonban már egy lejátszott partiba száll be, amelyet visszaosztani nagyon nehéz.

A vasárnap a magyar kereskedelemben folyó verseny alakulása szempontjából már nem oszt, nem szoroz. Sőt: valószínűleg azon is a nagyobb áruházak nyernének, ha csak szombaton tarthatnának nyitva. Mert ilyenkor rendszeresen karácsonyi forgalmat produkálnának, és ember embernek lenne farkasa a parkolóban meg a pénztáraknál. Akkor aztán lenne semjénezés.

A hazai kereskedelem szerkezetében a rendszerváltás után szűk két évtized alatt akkora változások zajlottak le, amelyek Nyugat-Európában fél évszázad alatt se. Mivel nálunk a törvényekkel szabályozni tudó politika lényegében a lovak közé dobta a gyeplőt, a nagy kereskedelmi láncok olyan szabadon terjeszkedhettek, mint sehol máshol Európa nyugati felén. Nem volt arra se szándék, se elgondolás, hogy e változásokat keretek közé szorítsák. Pedig ez nem egyszerűen kereskedelmi kérdés - hogy mást ne mondjak, a szemünk előtt zajlott le például Budapest tradicionális vásárlófőutcáinak kiürülése, nagyáruházainak agóniája.

A magyar kereskedőket már elég késő megvédeni vagy helyzetbe hozni a nagy láncokkal szemben. Aki nem bírta, az már rég bezárt, a megmaradt kicsik megtalálták a piaci réseket, az életképes nagyobbak pedig megmutatták, ha nem kapnak védelmet, akkor összefogással maguk is fel tudják venni a versenyt a multikkal. Miközben több nyugati lánc rég eloldalgott innen, ma már gond nélkül épülnek magyar kézben lévő XXL-es CBA áruházak, nyugodt szívvel rányitnak egy boltot a legvadabb diszkontra is. Mint ahogy mások meg bedobják a törülközőt egy Lidltől.

A vasárnapi nyitva tartás csak egy lehetőség a vevőcsábításra, és távolról sem csak a multik kezében. A Semjén-javaslat által megvédendő magyar kiskereskedők közül sokan ma éppen azzal fogják a vevőt, hogy éjjel-nappali árusításra álltak át, és vasárnap is nyitva vannak.

Ha Semjén akár csak tíz évvel ezelőtt áll elő ezzel a tervvel, még lett volna jelentősége a javaslatnak. Alakíthatta volna a piacot - más nyitvatartási és áruház-építési korlátozással együtt. Ma ez önmagában kósza utánlövés. Bár így is van annyira fontos kérdés, mint az, hogy például árusíthatnak-e recept nélkül kapható gyógyszert a boltokban. Halkan mondom, nehogy erről is népszavazzunk. Persze voksolnunk is vasárnap kellene, amikor sokan inkább vásárolni mennének.