Az egészségügyi miniszter bejelentése szerint a több-biztosítós rendszerre való áttéréssel minden bizonnyal eltörlik a kórházak számára most kötelező volumenkorlátozást. A kormány immár három éve alkalmazza racionalizálási megfontolásból azt a technikát, amely megszabja, hogy egy adott intézmény meghatározott ellátásból teljes térítéssel mennyit végezhet. Ha ennél többet hajt végre, egyre kevesebb pénzt kap érte az Országos Egészségügyi Pénztártól. Egyes számítások szerint ez azt jelenti, hogy a kórházak évente az indokoltnál ötszázezerrel kevesebb beteget fogadhatnak. Előfordul, hogy a havi keret - a kórházi karcsúsítási program után -, különösen a sebészeti szakmákban, már a hónap derekán kimerül. A nagy megyei intézményeknek bizonyos, nem sürgős ellátást igénylő betegségtípusokban négy-öt hónapos a várólistájuk. E technika nem öncélú: a biztosító kórházi kiadásai így kordában tarthatók, miközben a sürgős eseteket mindenképpen finanszírozzák.

A Magyar Kórházszövetség ugyanakkor hónapok óta kéri a volumenkorlát eltörlését. Álláspontjuk szerint a több beteg elvileg nagyobb bevételt, illetve stabilabb gazdálkodást jelenthetne számukra. Állítják, hogy az intézmények soha nem látott mértékben adósodtak el - a Magyar Kórházszövetség kalkulációja szerint 50 milliárddal tartoznak a szállítóiknak.

Az egészségügyi miniszter múlt heti bejelentése akár megnyugtató is lehet számukra. Horváth Ágnes a biztosítási modellváltást értelmező háttérbeszélgetésen a volumenkorlát megszüntetését ígérte. Az üzleti biztosítók szabadon köthetnek majd szerződést a szolgáltatókkal, ha túllépik lehetőségeik határait, maguknak kell viselniük a következményeket. Nincs szükség tehát a külső korlátra.

Mások ezt úgy látják, hogy a volumenkorlát marad, csak nem az állami, hanem a piaci biztosító szabja a kvótát.