Sok százezer adatot minősít államtitokká évente a magyar állam, miközben a NATO-ban, a világ legnagyobb katonai szövetségében is csak tízes (!) nagyságrendben rendelik el évente a legmagasabb szintű (cosmic top secret) minősítést. Már csak ezért is át kell alakítani a magyar titokvédelmi szabályozást, radikálisan csökkenteni a magasan (államtitokká) minősített adatok számát - nyilatkozta a Népszabadságnak Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke.

A NATO és az EU minősített információinak hazai biztonsági védelmével megbízott felügyelet vezetőjét azt követően kérdeztük, hogy egy múlt heti konferencián a készülő új titoktörvénnyel kapcsolatban a "titkosítási reflexekről" beszélt.

A titkosításnak Magyarországon komoly hagyományai vannak, máig élnek a régi reflexek, emiatt általánosnak mondható gyakorlat, hogy a minősítő föllapozza a titokköri jegyzéket, és kapásból a lehetséges leghosszabb időre titkosít - fogalmazott Zala Mihály, aki részben ezzel indokolja hazánk, illetve a NATO titkosítási gyakorlata közötti különbséget. Másrészt azzal, hogy a külföldi és a hazai minősítési szabályok köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Az új szabályozás (amelyről jelenleg is egyeztetnek a koalíciós pártok) az uniós trendnek megfelelően, eleve a kármértékhez köti a minősítést. Vagyis az adott információ védettsége - s az ehhez rendelt szankció - a nyilvánosságra hozatallal okozott kárral arányos. Zala Mihály szerint ez szemléletváltást jelent, amit az is tükröz, hogy a készülő törvény a titok "megörökölt" fogalma helyett immár minősíthető, illetve minősített adatokról szólna. Ennek megfelelően az állam-, illetve szolgálati titkokká nyilvánítandó adatok listája (titokköri jegyzék) helyett a törvény csak a minősíthető adatok körét határozná meg. Az NBF elnöke szerint ez a jelenleginél hatvan százalékkal kevesebb - ám a mostaninál kétségtelenül általánosabb - titokkört jelentene. Civil jogvédők emiatt is tiltakoztak a tervezett szabályozás ellen, ami még a központi költségvetés tervezésével kapcsolatos információk visszatartását is megengedné. Zala Mihály azt elismeri, hogy a jelenleginél nagyobb mozgásteret adna a törvény a titokgazdáknak, azonban fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy lesz garancia a felülvizsgálatra. Az adatvédelmi biztos ugyanis kérhetné a vitatott adat minősítésének fölülvizsgálatát a titokgazdától, s ennek bírói úton szerezhetne érvényt.

Új szabályokra Zala Mihály érvelése szerint azért is szükség van, mert a hatályos törvények eleve eltérő szabályokat alkalmaznak a nemzeti, illetve a külföldi minősített adatok védelmére, emiatt a minősített adatok cseréje (más tagállamokkal) komoly nehézségekbe ütközik. Zala Mihály úgy véli továbbá, az elmúlt években a nemzeti titokvédelem messze elmaradt az EU, illetve a NATO minősített adatainak védelmétől. "A túlminősítés ellenére a nemzeti titokvédelem kevésbé hatékony, számos helyen nem teljesülnek maradéktalanul az elektronikus biztonság feltételei."

Titokvédelmi rendszereink is elavultak: az államtitkok nagy részét például továbbra is papírra vetik, úgy is tárolják, miközben a NATO-nál és az EU-ban a minősített adatok elektronikus tárolására, továbbítására és védelmére is komoly technikák állnak rendelkezésre.

Az iparbiztonság területén is lemaradtunk az NBF elnöke szerint, legalábbis minősített uniós közbeszerzésen az új törvény elfogadásáig nem indulhatnak magyar gazdálkodó szervezetek, mivel megfelelő jogintézmény hiányában, nem tudunk kiállítani biztonsági tanúsítványokat a "megbízható", vagyis nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett cégek számára.

Ezeket a problémákat Zala Mihály a küszöbönálló uniós titokvédelmi országellenőrzés miatt is fontosnak tartja mielőbb rendezni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy Magyarország az EU soros elnöki tisztségének betöltésére készül, ezért sem közömbös, milyen megállapítások kerülnek majd az országjelentésbe.

Az új törvény elfogadását persze nem csak emiatt sürgeti az NBF vezetője: az általa vezetett felügyeletről szóló törvényt 2008. január elsejével hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, vagyis, ha nem lesz új jogszabály, akkor Magyarország jövő évtől nem kezelhet minősített uniós és NATO-s adatokat - "hacsak a hatályon kívül helyező rendelkezést hatályon kívül nem helyezik".

Papírvédelem