Az egészségügyi kamarák etikai kódexeit július elsejétől a miniszteri rendeletbe foglalt új etikai rendtartás váltotta fel.

Az elvárható orvosi magatartást eddig a kamara etikai statútuma szabályozta. Ez nevesítette a hálapénz fogalmát: utólag, önként lerótt hálaként. S bár a kódex a jelenséget megalázónak ítélte - az orvosok "gazdaságilag hátrányos helyzete" miatt -, az elfogadást nem tiltotta. Az új etikai szabályzat viszont a hálapénzt meg sem említi.

- A július elsejétől hatályos, az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók etikai felelősségét meghatározó miniszteri rendelet túl alacsony szintű jogszabály ahhoz, hogy a jelenséget definiálja, elkülönítse egyéb cselekményektől, így különösen a vesztegetéstől, enélkül pedig a szankciórendszer sem működtethető igazságosan - indokolta mindezt lapunknak dr. Vizi János, a jogszabály előkészítésében is részt vállaló szakértő.

Hálapénz miatt eddig sem fordultak panasszal a betegek az orvosetikai fórumokhoz - mondta lapunknak dr. Benoist György, aki az elmúlt 12 évben az orvosi kamara most megszűnt Országos Etikai Bizottságának elnöke volt, most pedig tagja annak az új, 9 tagú Országos Etikai Tanácsnak (OET), amely másodfokú "bíróságként" jár majd el az etikai ügyekben. Szerinte, amíg az orvosok jövedelme olyan, amilyen, nincs értelme a hálapénzt etikai kódexben szankcionálni.

Benoist György szerint a miniszter az eljárásrendről szóló jogszabály kihirdetésével törvényt sértett, hiszen jogszabály szerint azt minősített többséggel az Országos Etikai Tanácsnak kellett volna elfogadnia. A tárca sajtóosztálya szerint viszont az etikai tanács hónapok óta nem készül el a saját működési rendjével, illetve az etikai eljárási renddel. Tovább nem várhattak, mert a kötelező kamarai tagság megszüntetése miatt a Magyar Orvosi Kamara eddigi jogosítványai e téren megszűntek, így január óta állnak az etikai eljárások.

Az új jogszabály egy feltehetően vitára okot adó tétele szerint az intim testtájak vizsgálatát külön magyarázattal kell indokolni, és a beteg hozzájárulását kell hozzá kérni. Csakhogy Benoist szerint nehéz lesz eldönteni, mi tekinthető "intim testtájnak". Ráadásul előírás az is, hogy a beteg számára - korától és nemétől függetlenül - fel kell ajánlani, hogy az általa megjelölt kísérő jelen legyen az intim testtájakon végzett vizsgálaton.

Benoist György szerint életszerűtlen ez az előírás, hiszen az orvos számára nincs intim testtáj, a gyógyító az emberi testtel foglalkozik. De szerinte az a szabály is kifogásolható, amely megtiltja, hogy az orvos a kezelés befejezése után (bármikor) üzleti vagy szexuális kapcsolatot létesítsen a betegével. Vajon mi lesz azokkal, akik volt betegükkel kötöttek házasságot - teszi fel a kérdést.