A londoni gazdasági hetilap szerint a külvilágot leginkább Lettország aggasztja, amelynek folyómérleg-hiánya tavaly elérte a GDP-érték 21 százalékát, és az idei év eddigi szakaszában még ezt is átlépte. A jórészt külföldi bankok által finanszírozott fogyasztás és lakossági eladósodás az egekbe szökik, a bérek éves összevetésben harmadával nőnek, az infláció 8 százalék felett jár.

Valószínűtlen ugyanakkor, hogy egy esetleges balti összeomlás befolyásolná a más térségbeli gazdaságokról alkotott külső véleményt. A járvány legvalószínűbb terjedési útvonala a szomszédos Észtországba vezetne, amely szintén a túlfűtöttség jeleit mutatja, bár az itteni, "valamivel felelősebb" kormány enyhe költségvetési többletet tud felmutatni, áll a The Economist pénteki elemzésében.

Észtország elsőrendű, stabil kilátású szuverén adósosztályzatát éppen pénteken erősítette meg a Fitch Ratings, az erős növekedésre, az igen alacsony államadósság-rátára és a nyugat-európai konvergenciára hivatkozva. A legnagyobb európai hitelminősítő megjegyezte ugyanakkor, hogy az észt  magánszektorba kihelyezett bankhitelek értéke 2005-ben és 2006-ban is 60 százalékkal nőtt, a folyómérleg-hiány tavaly elérte a GDP-érték 15,7 százalékát, és az árstabilitás gyengülése miatt legalább 2012-ig csúszik Észtország euróövezeti csatlakozása.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője  éppen a hét elején rontotta negatívra az addigi stabilról a nála is elsőrendű észt szuverén adósosztályzatok kilátását, azzal az indokkal, hogy a lépés az észt gazdaság kemény landolásának a gyengülő külső likviditási helyzetből eredő, növekvő kockázatát tükrözi.

A Fitch Ratings a baltiak fizetésimérleg-helyzetéről néhány hete Londonban kiadott átfogó elemzésében azt írta: lassan a mexikói és az ázsiai fizetési válságok előtti helyzetre kezd emlékeztetni a három balti köztársaság súlyosan megbillent külső finanszírozási egyensúlya.

A The Economist pénteki elemzése szerint Lettország mellett a másik "baleseti jelölt" hosszú ideje Magyarország, amely tavaly 10 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt ismert be. Mindazonáltal az adóemelésekkel kombinált "mérsékelt" kiadási lefaragások csökkentették a hiányt, az export és az ipari termelés emelkedik, és a jegybank hozzákezdett a kamatcsökkentéshez.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport térségi elemzője úgy fogalmazott a londoni folyóirat idézete szerint, hogy "Magyarországnak piszok szerencséje van".

Ezt egyébként nemrégiben Londonban megjelent nyilatkozatában   Simor András, az MNB elnöke is elismerte. Simor május végén a Financial Timesnak azt mondta: Magyarországnak szerencséje volt tavaly, hogy nem következett be pénzügyi válság. Hozzátette: ha az ország tavaly ilyenkor nem tagja az EU-nak, és a piacok általánosságban "csak egy kicsit is kevésbé barátian álltak volna hozzá a kockázathoz", a helyzet "sokkal-sokkal súlyosabban" is alakulhatott volna.

Az MNB-elnök szerint azóta azonban "hatalmas" költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett.

A The Economist pénteki elemzése szerint a szerkezeti reformok folyamata a térségben "sajnálatos módon jórészt leállt". Az adóbevételek gyors növekedése és a gyenge politikai vezetés kevésbé ösztönöz a közfinanszírozás kézben tartására, és különösen Lengyelországban és Romániában aggasztóan erős a készség politikai okokból tett, drága költekezési ígéretekre.

A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a választók nem is nagyon szeretik a reformokat; a reformkormányok rendszerint megbuknak a következő választásokon.

Mindemellett a reformok elmulasztása sem fenyeget nyilvánvaló büntetéssel. Románia és Bulgária a januári EU-csatlakozás óta csúszik folyamatosan vissza, és Brüsszelből csak halovány panaszok hallatszanak, sőt a piacok is tudomásul veszik a helyzetet, áll a londoni folyóirat cikkében.

A The Economist szerint Magyarország "pénzügyi trükközéseiből" más országok azt a tanulságot vonták le, hogy lehetséges "őrült módjára költekezni" egy választás megnyerése érdekében, és csak utána kijózanodni.

(MTI)