Kovács László adóügyi EU-biztos tavaly ősszel javasolta, hogy az elmúlt tizenöt év pénzromlását követően 31 százalékkal emeljék fel az adó minimális mértékét. A szabályozás a borra egyáltalán nem vonatkozna (tagállami hatáskör, adómentességéből a nagy bortermelő országok nem is engednének, márpedig adóügyi döntésekhez egyhangú szavazat szükséges az EU-tanácsban.)

A sörre a jelenlegi szabályozás alkoholfok/hektoliterenként 1,87 eurót ír elő, és a nagy sörtermelők országok, élükön a németekkel, elutasították az emelést. (Teljesen külön eset Svédország: az Európai Bíróság nemrég az uniós joggal ellentétesnek találta az állami alkoholmonopóliumot, amely egyébként csillagászati árakat is jelent.) Visszadobta a tervezetet az EP is azzal, hogy a tagállamoknak egyfajta önkéntes “magatartáskódexben” kellene inkább megállapodniuk: az átlagnál magasabb sarcot kiróvók befagyasztanák, majd csökkentenék az adószintet, míg mások alulról közelítenének az átlaghoz.

Astrid Lulling, az EP jelentéstevője úgy véli: a jövedéki adó különösen Bulgáriában és Romániában erősíti a feketegazdaságot. Kovács szerint a négy és fél százalékos kompromisszummal a tagállamok tanácsa is kiegyezne.

Ám Becsey Zsolt (Fidesz), a gazdasági és pénzügyi bizottság tagja úgy véli: az emelés az hazánkban is gondot okozna, mégpedig egyszerre többet. Inflációt gerjesztene, s így megnehezítené az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését. Az alacsony hazai fizetések miatt pedig a feketegazdaságnak, a bűnözésnek és az italpancsolásnak kedvezne – állítja Becsey.

Brüsszeli tudósítónktól