Bihari Mihály szerint nem időzítették az AB kitüntetési határozatát
Nem szándékosan időzítette az Alkotmánybíróság a kitüntetésekkel kapcsolatos köztársasági elnöki vétójogról hozott döntését Horn közelgő születésnapjára - jelentette ki az Alkotmánybíróság elnöke. Bihari Mihály a Klubrádió Megbeszéljük című szerdai műsorában hangsúlyozta: a testület tavaly nyár óta dolgozott az államfő indítványán. "Tizenegy ember éles vitákat folytatva halad előre, és a határozatot akkor hozzák meg, amikor az kiérlelődik" - mondta.
A miniszterelnök június 21-én jelentette be, hogy Horn Gyulát állami kitüntetésre terjeszti fel, miközben az alkotmánybírák döntése június 18-án érdemét tekintve gyakorlatilag végleges formát öltött - hangsúlyozta kérdésünkre Sereg András AB-sajtófőnök. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a testület elnöke már korábban ígérte: a köztársasági elnök tavaly márciusban benyújtott alkotmányértelmezési indítványáról mindenképpen szeretnének a nyári ítélkezési szünet előtt dönteni. A cél az volt, hogy az augusztus 2o-i kitüntetések adományozásánál már erre figyelemmel járhassanak el. Ezért Sereg szerint megalapozatlan minden olyan találgatás, amely összefüggést vél felfedezni a döntés kihirdetésének időpontja és egy adott személy között.
Bihari valóban még tavaszszal említette először, hogy mikor várható a döntés. Akkor jelezte azt is, hogy a kitüntetésekkel kapcsolatos alkotmányértelmezés nehéz feladat, mert az alaptörvényben erről egyetlen mondat rendelkezik. Az államfő beadványáról tavaly júniusban tárgyaltak először, és a kérdés szeptemberig összesen négyszer került napirendre. Sereg elmondta, hogy akkor patthelyzet alakult ki: a tervezetet öt bíró támogatta, öt pedig elvetette.
A vita nem arról folyt, hogy a kitüntetések adományozásánál lehet-e a köztársasági elnöknek érdemi mérlegelési joga. A testület tagjai között abban nem volt egyetértés, hogy ez a hatáskör levezethető-e az alkotmányból, vagy külön törvényi szabályozásra van szükség. Végül az AB a Bihari által készített tervezetet fogadta el, amely szerint az elnök vétójoga az alaptörvény értelmezéséből következik.
