A nacionalizmust is bevetették Verespatakon
Így történt, hogy amikor a múlt hét végén Verespatakon megnyitotta kapuit a Román Akadémia és a Soros Alapítvány romániai részlege által létrehozott dokumentációs központ, az RMGC által finanszírozott Pro Rosia Montana Egyesület száz tagja ellentüntetést szervezett, és magyarellenes jelszavakat kiabáltak. Növelte a feszültséget, hogy a bányaprojektet ellenző - és annak alternatíváit falu-, agrár- és régészeti turizmusban felfedezni vélő - központot olyan személyiségek avatták fel, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke, Renate Weber, a romániai Soros Alapítvány elnöke és I. Mihály román exkirály lánya és örököse, Margit hercegnő. A vendégek azt próbálták megértetni a bányatervet támogatókkal, hogy az EU-alapokból megpályázható pénzek segítséget nyújthatnak a közösségnek abban, hogy a település a fenntartható fejlődés útjára lépjen.
Az RMGC által felbérelt és leitatott helyiek azonban - akik között ott volt Yanis Rotidis, az RMGC nyolcvan százalékát birtokló kanadai Gabriel Resources egyik igazgatója is - csak a magukét fújták. "Erdély a miénk, nem a magyaroké!", "Magyarország foglalkozzon a saját dolgaival!". Efféle jelszavakkal fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy Magyarország ellenzi a bányatervet.
A tüntetőket nyilvánvalóan felkészítették az akcióra, mert többen is egybehangzóan kifejtették: a magyar hatóságok Verespatak tönkretételében érdekeltek. - Amikor száz évvel ezelőtt ők hordták innen az aranyat Budapestre és Bécsbe, akkor ki állította meg őket? Akkor kérdezte őket valaki a ciántechnológiáról? Nincs más lehetőség, csak a cián! De a magyarok mindig Erdély romlására játszottak. Ez most is meglátszik, hiszen azok, akik ellenzik a tervet, nem mócok, azok mind jövevények! - fejtette ki az egyik tüntető.
A román parlamenti elnök eközben azt ígérte, hogy a képviselőház területrendezési és környezetvédelmi szakbizottsága vizsgálatot indít az RMGC és a román állam között megkötött szerződések ügyében, a titkos szerződéseket és a bányatervre vonatkozó eddig bizalmasan kezelt dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. Szeptemberben pedig a képviselőházban név szerinti szavazást kér majd az Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor által kidolgozott ciánellenes törvénymódosítási indítványról.
Margit hercegnő szerint Verespatak a kapzsiság áldozatává válhat, és tragédiáját nagymértékben a félretájékoztatás okozhatja. Javasolta, hogy hozzanak létre szakemberekből álló testületet, amely dolgozza ki a település fenntartható fejlesztésének alternatív terveit. Ezzel Renate Weber is egyetért, aki úgy látja, hogy a helyi hatóságok nem a közösség érdekeit szolgálják, hanem az RMGC-ét, amelynek ők maguk vagy családtagjaik fizetett alkalmazottai.
Verespatakon mostantól két dokumentációs és információs központ áll: az egyik a bányaterv mellett, a másik pedig ellene nyújt tájékoztatást a kevés megmaradt helyi lakosnak és az egyre nagyobb számú belföldi és külföldi látogatónak. Az RMGC még mindig valamivel biztosabbnak látszik a dolgában, főként azután, hogy májusban benyújtotta a környezeti hatástanulmányát a román kormánynak.
Korodi Attila, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere azonban legutóbb elbizonytalanította a kanadaiakat. Azt mondta, a verespataki bányaterv nem nemzeti, hanem magánérdek, így tehát a terv megvalósítása végett egyetlen tulajdont sem lehet a településen kisajátítani. Ami azt jelenti, hogy az RMGC hiába szerezte meg eddig az ingatlanok több mint a felét, amíg egyetlen más tulajdonát képező ingatlan létezik a majdani bánya helyén, a kormány a terveket nem hagyhatja jóvá.
Verespatak-Kolozsvár,
