Évi félmilliárd eurót – “borköltségvetésének” több mint a harmadát – költi az Európai Unió arra, hogy megszabaduljon a felesleges nedűtől. Brüsszel számításai szerint az eladhatatlan felesleg 2010-11-re az uniós termelés tizenöt százalékát is eléri, ha eddig semmi sem történik – miközben fokozatosan jön fel a hazánkban is népszerű borokat kínáló “Újvilág”, az Egyesült Államok (Kalifornia), Chile, Dél-Afrika, Ausztrália.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági EU-biztos – több mint egy év konzultáció után – a borreform tervének új változatát nyújtotta be szerdán, amelyet az ősszel tárgyalnak a tagállamok szakminiszterei, s 2008 augusztusától lépne életbe. Nagy vita várható: az EU-ban 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, a tagállamok észak-dél irányban földrajzilag, és termelési kultúrák szerint is megosztottak.

– Alapvető a mélyreható reform, akkor is, ha nehéz lesz. Európa a világelső marad a bor termelésében és kivitelében, ez azonban nem fedheti el, hogy veszítünk a piacból – kongatta meg a vészharangokat Fischer Boel. Hazánk az EU hatodik legnagyobb bortermelője.

A korábbi változathoz képest a legnagyobb engedmény – akkora volt ugyanis a nagy déli országok ellenállása -, hogy Brüsszel már nem 400 ezer hektár termőterülettől akar megszabadulni, hanem a felétől. A burkoltan megfogalmazott elvárás, hogy minden tagország tíz százalékot építsen le. A termelők önkéntes alapon vonulhatnak ki az ágazatból, egy ötéves átmenet keretében.

A hektáronkénti támogatás 7,17 euróról (1700 Ft) indulna, majd az időszak végére 2,93 euróra (720 Ft) apadna. A piacon maradon termelők pénzt kapnának reklámra, marketingre – az unión kívülre 50 százalékos EU-társfinszírozással. Megszűnne a krízislepárlás, a melléktermékek lepárlása, a musttámogatás, az exportvisszatérítés, a magántárolási támogatás. Tilos lenne a szárazcukrozás – ez különösen megosztja a tagállamokat. Nő az ún. “tagállami borítékok” aránya, 2015-re már 830 millió euróra. Összességében megmaradna a borágazatra jutó évi 1,3 milliárd eurós keret, de igen jelentős átcsoportosítással. 2014-ig maradnának érintetlenek a telepítési jogok.

Az Európai Bizottság terve már az első kiszivárogtatásokkor éles bírálatokat váltott ki. Katerina Batzeli, az Európai Parlament jelentéstevője szerint a bizottság ugyan az EP több aggályát figyelembe vette, de számos elvarratlan szál maradt.

A Copa-Cogeca, az EU legnagyobb mezőgazdasági szakszervezeti tömörülése szerint Brüsszel ipari termelésre akarja átállítani a borászatot, lerombolva a hagyományos modellt. A több mint hétezer boripari-, és kereskedelmi vállalkozást tömörítő Comité Vins viszont alapvetően elégedett a reformok irányával – csak egyes elemeit kifogásolja, így például már 2010-től felszabadítaná a telepítési jogokat.

Glattfelder Béla EP-képviselő (Fidesz), a mezőgazdasági bizottság tagja szerint a jogszabálytervezet Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlan, mert alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja. Figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van – állítja a politikus. - Várhatóan éppen azokban az országokban, így hazánkban fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek a többlet kialakulásáért – nyilatkozta Glattfelder.

Bemutatta kosarát az EU-biztos