Jóváírják az adójóváírást
Mintegy 300 ezer ember kap - a tervek szerint - jövőre olyan kedvezményt, ami korábban neki nem járt, s összesen 1,5 millió adózó fizet majd kevesebb adót - közölte tegnap a Pénzügyminisztérium az adójóváírás tervezett módosítása kapcsán. Akik igazán jól járnak majd, azok most a havi bruttó 145 és 200 ezer forintos munkabérűek: az ő nettó keresetük 2,3-4,6 százalékkal lehet több. Az, aki bruttó 175 ezer forintot kap, havonta nyolcezer forinttal lehet gazdagabb - neki lesz a legjobb. A 150 ezres fizetés környékén a változás havi négy, 200 ezres bér esetében pedig 5500 forintot jelent.
A kormány - mint arról keddi számunkban is beszámoltunk - az adójóváírás kedvezményének két felét össze kívánja vonni. A havi kilencezer forintos alap és a havi 2340 forintos kiegészítő összeg biztosította eddig a minimálbér adómentességét. A teljes kedvezmény ma másfél millió éves bérjövedelemig jár, utána csak csökkentet mértékben, majd évi 2,1 milliós jövedelem után egyáltalán nem. A mostani rendszer problémája az, hogy annál nem érdemes fizetést emelni, aki havi 150 és 175 ezer forint között keres. Az ötezer forintos bruttó emelés ugyanis a drasztikus kedvezménymegszűnés miatt nála nettóban csak 1450 forint.
Az új rendszerben nem lesz ilyen hirtelen csökkenés: az összevont, immár havi 11 340 forintos kedvezményt az évi 1,25 és 2,76 millió forint között (havi 105 és 230 ezer forintos fizetés) keresőknél csökkentik: itt aki többet keres, kevesebb kedvezményt kap, több adót fizet, de még mindig nem annyit, mint amit a normál, 18 és 36 százalékos adókulcsok alapján kellene.
Tegnapi cikkünk írásakor azt még nem lehetett tudni, mivel a tárca nem árulta el, hogy a kedvezmény egy részét a korábbinál magasabb keresetűeknek is odaadnák, így a koalíciós megállapodásban szereplő, aprónak tűnő technikai módosítás több szakértő szerint ahhoz is vezethetett volna, hogy csökken a kedvezmény, így nő az adó. S nem is lett volna ez meglepő, hiszen évek óta szó van arról szakmai és olykor kormányzati körökben is, hogy meg kell szüntetni a minimálbér adómentességét. A szakmai ok egyszerű: a kis keresetűek alacsony adóterhelése ahhoz vezetett, hogy Magyarországon - a becslések szerint - a minimálbéren bejelentettek jó része a valóságban többet keres. A minimálbéres foglalkoztatás ugyanis épp az adómentesség miatt oly vonzó.
Mint kiderült, a cél valóban az adójóváírás esetleges megszüntetése, igaz, azt még nem tudja a szaktárca, hogy ez hány lépésben történhet meg, ha megtörténik. Egyelőre annyi biztos: először több embernek adnak kedvezményt - ezzel oldják meg a "fizetésemelési" problémát. Azt még nem tudni, ezt követően miként lehet az adójóváírást megszüntetni.
Nem tiszta azonban az, miből lesz pénz a nagyobb kedvezményre. A most bejelentett intézkedések költségvetési hatásszámításai nincsenek készen - a pénzügyi kormányzat erről csak annyit mond: a tervezett, a GDP 4,3 százalékát elérő jövő évi hiány nem futhat túl. A koalíciós megállapodás alapján akár más szja-kedvezmények megszüntetéséből is előteremthető lenne az intézkedés "fedezete", de azt még nem tudják, mi is szűnhet meg jövőre.
Szakértők már régen sürgetik, hogy a ma hatályban lévő több száz kedvezmény és mentesség zömét töröljék el. Legutóbb két évvel ezelőtt fogott ehhez hozzá a Pénzügyminisztérium. Ám az akkor megszüntetésre jelölt kedvezmények nagy részét végül visszalobbizták az érdekeltek.
Két kedvezmény eltörlésére a koalíciós megállapodás nyilvánosságra hozott melléklete is utal. E szerint a biztosítások egy részére nem járna kedvezmény a jövőben, ám hogy ez az önkéntes nyugdíjbiztosításokat, az önkéntes egészségbiztosításokat vagy az életbiztosításokat érintheti-e, nem tudni. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke az utóbbi két esetben indokoltnak tartaná a kedvezmény megszüntetését.
Nem sokkal többet lehet tudni egyelőre arról sem, hogy mi történik jövőre a járulékokkal. A megállapodás szerint összevonnák a munkaadói, a munkavállalói járulékot, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot. Az viszont nem ismert: ez csupán annyit jelent, hogy egy számlára kell befizetni az összegeket, de a jogcímek megmaradnak külön-külön - vagyis a cégek tényleges adminisztrációja nem csökken olyan jelentős mértékben -, vagy egyetlen jogcím, egyetlen járulék lenne. A szakértők zöme utóbbi megoldással értene egyet, ám ennek jogszabályi előkészítése nyilván bonyolultabb.
