A rehabilitációs bizottság több mint hatezer embernek állította vissza rendfokozatát a '90-es évek elejétől - közölte Kovács Tamás, akit a távirati iroda a posztumusz rehabilitált Kisbarnaki Farkas Ferenccel kapcsolatos keddi állásfoglalások miatt keresett meg.

Kisbarnaki Farkas Ferencről szólva - akinek a HM Rehabilitációs Bizottsága 2006 őszén posztumusz adta vissza vezérezredesi fokozatát - a történész annak a véleményének adott hangot: Kisbarnakinak az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvételt követő szerepvállalása megkérdőjelezi azt, hogy a harmadik magyar köztársaság pozitív történelmi személyként tartsa számon.

Kovács Tamás szerint "elgondolkodtató", hogy olyan tisztet rehabilitálnak, aki Szálasit elismerte vezetőnek. "Finoman fogalmazva kérdőjeles" az is, mennyire tekinthetőek legitimnek a Szálasi-kormány kinevezései - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rehabilitációs bizottság a '90-es évek elején belső elvi állásfoglalást fogadott el arról, hogy a Szálasi-féle előléptetéseket nem tekinti legitimnek. A történész emlékeztetett arra, hogy Kisbarnaki Farkas Ferencet 1944. október 23-án országos elhelyezési kormánybiztossá nevezték ki, azaz a Szálasi-kormányban adminisztratív posztot vállalt. A frontvonalban lakó emberek, illetve a hadiipar szempontjából fontos objektumok kitelepítését irányította.

A feladat teljesítéséhez nem lehetett megkerülni az együttműködést a nyilas pártszolgálattal - tette hozzá. Ha valaki a Szálasi-kormányban adminisztratív posztot vállalt, 1945 után bíróság elé állították, ám Kisbarnaki esetében ez nem történt meg - hangsúlyozta.

Megemlítette azt is, hogy a vezérezredes a sopronkőhidai bírósági eljárásban is részt vett. Ebben a perben ítélkeztek azon tisztek felett, akik aktív szerepet vállaltak a második világháborúból való kiugrásban. Varga László szocialista parlamenti képviselő keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: Sólyom László köztársasági elnök nem adott hangot aggályának, amikor 2006 őszén posztumusz kitüntette Kisbarnaki Farkas Ferencet, "aki a visszavonuló magyar katonákra tűzparancsot adott ki a második világháborúban, Szálasi Ferenc elhelyezési kormánybiztosa volt és a sopronkőhidai perben a hadbíróság elnöki tisztét is betöltötte".

A politikus felidézte: a komoly közéleti vita ellenére Sólyom László "gyakorlatilag azonnal igent mondott Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitálására, pedig személyét a világban egyedül a magyar jobboldali ellenzék szűk, radikális része tartja elfogadhatónak".

Kumin Ferenc, az államfő hivatalának főosztályvezetője reagálásában azt mondta, egy posztumusz rendfokozat helyreállítása az Alkotmánybíróság (Ab) szerint kinevezésnek minősül, és ott az államfőnek nincs lehetősége a mérlegelésre.

Horn Gyulára kitérve azt hangsúlyozta: a volt külügyminiszter és miniszterelnök ügye azonban kitüntetésnek minősül, ezért itt van mérlegelési jogköre az elnöknek. Az Ab kedden kihirdetett döntése szerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban levélben javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. A kormányfő azt javasolta, hogy Horn Gyula a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát kapja meg.