Sólyom két törvényt is visszaküldött az Országgyűlésnek
Az állami vagyonról szóló törvény a tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozza a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot. A Tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre. A Tanács tagjainak megbízatása csak igen szűk körben, lényegében alkalmatlanná válás vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt szüntethető meg.
Sólyom szerint a Tanács a törvénnyel olyan hatáskörök gyakorlására kap felhatalmazást, melyek a mindenkori Kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak. Az állami vagyonnal való gazdálkodásért viselt kormányzati felelősség miatt az államfő nem ért egyet azzal, hogy a Tanács tagjai hat éves megbízatást nyerjenek úgy, hogy e tisztségükből csak alkalmatlanság vagy kötelezettségszegés miatt mozdíthatók el.
A köztársasági elnök szerint a parlamenti ciklusokhoz nem igazodó hosszúságú tisztségek a kormánytól független alkotmányos intézmények esetében indokoltak; a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetén azonban nem elfogadhatóak.
A köztársasági elnök levele, melyben indokait részletesen kifejti, a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.
Önkormányzati autonómia
Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt is - közölte az államfő hivatala.
A megfontolásra visszaküldött törvénymódosítás a kistérségi társulásokról szóló törvény mellékletét módosítja, amely megállapítja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyeit. Az Országgyűlés június 18-án 184 igen, 147 nem és 2 tartózkodás mellett döntött a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004-es törvény módosításáról.
A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint a kistérségi beosztás megváltoztatásának rendjét a kistérségi társulásokról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete szabályozza. Ezek a jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy másik kistérségbe történő átsorolását a település önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezheti, a kezdeményezéshez csatolni kell a társulási tanács, a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét.
Az államfő hivatala emlékeztet arra, hogy a kormány által eredetileg benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően csak olyan átsorolásokra tett javaslatot, amelyet az érintett önkormányzatok kezdeményeztek, és amelyeket a megyei és regionális fejlesztési szervek véleményeztek. A törvény parlamenti vitájában azonban az Országgyűlés elfogadott két módosító indítványt, amelyekben olyan települések kistérségi átsorolása szerepel, amelyek képviselő-testülete az átsorolást nem kezdeményezte. Ennek következtében az ügyben a törvény és a kormányrendelet által meghatározott megyei és regionális fejlesztési szervek sem fejthették ki véleményüket.
Az egyik ilyen - Sólyom László által kifogásolt - elfogadott módosító javaslat a jelenleg a sarkadi kistérségbe tartozó valamennyi - szám szerint 11 - település átsorolására, és a sarkadi kistérség, valamint Sarkad város kistérség-központi besorolásának megszüntetésére tett javaslatot. A törvényjavaslat indokolásából megállapítható, hogy a sarkadi kistérségéből - az abba tartozó önkormányzati képviselő-testületek részéről - egyáltalán nem érkezett a miniszterhez kezdeményezés átsorolásra - olvasható a közleményben.
Egy másik elfogadott módosító javaslat Mikepércs és Bocskaikert átsorolására tett javaslatot a debreceni kistérségbe, "a törvényjavaslat indokolása alapján azonban az állapítható meg, hogy Bocskaikert képviselő-testülete nem kezdeményezte átsorolását a Debreceni kistérségbe".
Az államfő szerint az érintett települések kezdeményezése hiányában beterjesztett és elfogadott módosító indítványok nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga számára szabott eljárási rendet.
"Különösen aggályos a sarkadi kistérséggel kapcsolatos döntés. Ez ugyanis egy teljes kistérséget szüntet meg anélkül, hogy más kistérségbe való átsorolását egyetlen érintett önkormányzat is kezdeményezte volna, és anélkül, hogy a kistérség megszüntetéséről a jogszabályban előírt szakmai és közigazgatási vélemények megszülettek volna" - olvasható a közleményben.
Sólyom arra kérte a parlamentet, hogy a törvényt tárgyalja újra, és tartsa szem előtt a jogszabályok előírásait.
Kumin Ferenc szerint Sólyom azért küldte vissza a törvényt az Országgyűlésnek, mert a törvényhez olyan módosító javaslatok érkeztek az országgyűlési vitában, melyek ellentétesek voltak azokkal a szabályokkal, amelyek a kistérségek besorolásának a módosítását lehetővé teszik.
Kovács Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy reagált: a törvénymódosító-javaslat vitájában folyamatosan azt az érvelést hangoztatták, mint amivel most Sólyom László indokolta döntését, ezért örülnek a köztársasági elnök lépésének. Hozzátette: Sólyom László az önkormányzati autonómiát védő lépést tett.
A Fidesz szerint mind a sarkadi kistérség megszüntetése, mind Bocskaikert átsorolása politikai indíttatású kezdeményezés volt. Kérdésre válaszolva Kovács Zoltán azt mondta, az őszi újabb parlamenti vitában az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kell eldöntenie, szembe megy-e Sólyom Lászlóval, a demokráciával és az önkormányzatokkal.
(MTI, NOL)
