- Csökkenteni szeretnénk a magasan minősített adatok számát, és csak a szándékos államtitoksértést szankcionálnánk. A kijelentés az információszabadságról tartott konferencián, ám meglepő módon nem a civilek részéről hangzott el. Buzálné Szabó Mária, a MeH Nemzetbiztonsági Irodájának vezetője fogalmazott így a kidolgozás alatt álló új titoktörvénnyel kapcsolatban, ami az ígéretek szerint új szemléletet hozna az állam és polgárai jogainak szinte föloldhatatlan vitájába. A titok nyilvánosságra kerülésével okozott kárral arányos mértékben rendelne ugyanis szankciókat a titoksértéshez.

A parlamentnek tavaly benyújtott, majd visszavont, s jelenleg ismét előkészítés alatt álló tervezet az állam által védendő információknak a korábbinál szűkebb körét állapítaná meg. Schiffer András (TASZ - Társaság a Szabadságjogokért) viszont úgy fogalmazott: a jelenleginél is általánosabb megfogalmazással parttalan fölhatalmazást adna a titkosítók számára.

A koalíción belül sincs egyetértés egyelőre a részletekről, például arról, hogy az államtitkot nyilvánosságra hozó újságírót, avagy forrását, a "kiszivárogtató" közhivatalnokot fenyegessék-e börtönnel, s van-e arra lehetőség, hogy a közjó érdekében jogszerűen lehessen nyilvánosságra hozni érzékeny információkat.

Molnár Péter (CEU) a csernobili atomkatasztrófát hozta föl példaként, ahol az esetet eltitkolók "jobbnak látták nem izgatni a lakosságot". Haraszti Miklós, az EBESZ médiabiztosa vetette föl a "túlnyomó közérdek" fogalmának meghonosítását, amire hivatkozva az államtitokká minősítés is támadható lenne a bíróság előtt. - A korrupció fő eszköze a titkosítás - érvelt Haraszti, aki a titkosítás jogát az állam közvetlen érdeksérelmére korlátozná, rendszeres felülvizsgálattal, legfeljebb tizenöt évre.

A titkosítás felső határa jelenleg kilencven év, s ahogy Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke fogalmazott: a régi beidegződések miatt a szolgálatokra valóban jellemző a túlminősítés, vagyis a maximális idő kihasználása. A valóban rendkívül szigorú, idejétmúlt, túlminősítő rendszerrel szemben gyökeres változtatást jelentene az új törvény, az összes hibájával együtt - érvelt Zala Mihály.

Jelenleg az újságírót csak abban az esetben mentheti föl a bíróság az államtitoksértés vádja alól, ha a nyilvánosságra hozott adatot nem megfelelő módon titkosították. A tervek szerint az adatvédelmi biztos kérhetné a titok gazdáját a minősítés megszüntetésére; ha a titokgazda ezzel nem ért egyet, bíróságon kellene bizonyítania, miért tartja védendőnek az adatot. Igaz, ez most sincs másként: csakhogy, miként azt Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője elmondta, az adatvédelmi biztos ezzel a jogkörével még egyszer sem élt, márpedig, "ha egy élőlény nem használja egy szervét, az elsorvad, így van ez a jogban is".