Energol-ügy: őszre várt ítélet
Az Energol-ügyben tizenkilenc személy áll bíróság előtt a vád szerint tettesként, felbujtóként, illetve bűnsegédként. Az ügyészség adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás, illetve rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt emelt vádat. Az okozott kárt 6,7 milliárd forintra becsülik. Az ügyben 1996-ban indult nyomozás; 1997 tavaszán a kommandósok Budapest több pontján, egy időben csaptak le az Energol Rt. és az autókereskedelemmel foglalkozó Conti Car Kft. vezetőire.
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban nyújtotta be a vádiratot, amely szerint két, hasonló üzleti területen tevékenykedő vállalkozói kör tagjai 1996-ban határozták el, hogy a korábbi üzleteikből származó bevételeiket megforgatják az olajüzletben. Többeknek is megbízást adtak olyan cégek felkutatására, amelyek kőolaj forgalmazására alkalmasak. E vállalkozások nevében a legális olajforgalmazás látszatát keltették, és "a közterhek eltitkolásában jártas megbízottaik segítségével" megszervezték az olajszármazékok beszerzését, eladását. A 19 vádlott között van Cs. József, az Energol vezérigazgatója, aki a rendszerváltozásig az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd nyugdíjazásáig ezredesként a BM adatfeldolgozó hivatalát irányította.
A büntetőper 2003 júniusában kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Az olajügy tárgyalása - bíróváltozás miatt - 2005 márciusában újrakezdődött. Nem a tárgyalást akarták ezzel késleltetni: a valódi ok az, hogy a bíróság egyik másodfokú tanácsából az ítélőtáblára távozott egy bíró, és a helyét be kellett tölteni egy elsőfokú bíróval, a választás pedig az Energol-ügyet akkoriban tárgyaló bíróra esett.
Az újrakezdett büntetőperben eddig 74 tárgyalási napot tartottak. Számos vádlott küzd valamilyen betegséggel, és attól függően, hogy milyen szerepet játszanak az ügyben, megesett, hogy távollétükben elnapolták a tárgyalást. A legutóbbi tárgyalási napot június 25-re tűzték ki, ezt azonban az egyik vádlott, H. István betegsége - ő jelenleg kórházban van - miatt elnapolták. Ezen a napon kellett volna megtartania perbeszédét az ügyésznek.
Három héttel korábban is volt tárgyalási nap, azt azonban - annak ellenére, hogy egy másik vádlott, D. István nem tudott a betegsége miatt megjelenni - megtartották. Ugyancsak beteg volt V. Zoltán. Ő a kórházi ápolását követően a június 25-re kitűzött tárgyaláson megjelent ugyan, de még aznap visszakerült a kórházba. A múlt hétfői tárgyalás elnapolása nincs összefüggésben a Kármán Irén elleni támadással - állítja a Fővárosi Bíróság.
A büntetőperben a bíróság szeptember 24-re, 26-ra és 28-ra tűzött ki újabb tárgyalást, s várhatóan novemberben hirdeti ki az elsőfokú ítéletet. A szeptember 24-i folytatás ugyanakkor még kérdéses, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság ugyanerre a napra tűzte ki a felülvizsgálati ülést a kecskeméti maffiaperben, amelyben az Energol-ügy több vádlottja is érintett.
A maffiaperben tavaly hozott jogerős ítéletet a Szegedi Ítélőtábla. A per fővádlottjait - akiket a híradások az Energol-Conti Car csoport tagjainak neveztek - bűnszervezet létrehozásával, fegyvercsempészettel és emberölés előkészületével vádolták. Az elsőrendű vádlott R. Lászlót jogerősen 12 évi fegyházra ítélték. Szintén ennek az ügynek a kapcsán került rács mögé F. Attila, Cs. Zsigmond és R. László.
Egy másik szál: a Baranya Megyei Bíróság 1999-ben hirdetett ítéletet az Energol Rt. két igazgatója, F. Attila és D. Gábor büntetőügyében. A bíróság mindkettőjüket társtettesként elkövetett önbíráskodásban és aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésében találta bűnösnek. F. Attilát 3 év 2 hónap börtönbüntetésre, valamint 500 ezer forint pénzmellékbüntetésre, míg D. Gábort 2 év 6 hónapi börtönre és 300 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
