Fokhagymát sörrel?
Sok tudományos értékű beszámoló jelent meg a fokhagyma kémiai összetevőinek (pl. a poliszulfidoknak) biológiai hatásairól, ám ezek jobbára állatkísérletes és laboratóriumi vizsgálatok voltak.
Az Archives of Internal Medicine közleménye ez év februárjában azonban emberen vette tüzetes vizsgálat alá a fokhagyma zsíranyagcserére gyakorolt hatását. Christopher Gardner, a Stanford Egyetem Prevenciós Kutatási Központjának vezetője és munkatársai számoltak be arról a vizsgálatról, amelynek során 192 koleszterintúltengésben szenvedő önkéntesnek adtak 6 hónapon és heti 6 napon keresztül különböző formában fokhagymát.
A vérkoleszterin a zsíranyagcsere pontos jellemzője. Ha több van belőle, fennáll a veszély, hogy a verőerek (például a koszorúerek) falának sejtjeibe épülve (és nem az érfalra "lerakódva") az ér szűkülni, záródni, illetve meszesedni kezd. Ha sikerül a vérkoleszterint csökkenteni, ez késleltetheti vagy gátolhatja az érelváltozások kialakulását. Az érelmeszesedés kialakulásának teljes folyamatát vizsgálni szinte lehetetlen, hiszen lassan, évtizedek alatt lesz teljes. Ha azonban a betegséget szélesebben értelmezzük, a kóros biokémiai és szövettani folyamatok már korán tetten érhetők. Ilyen előjel a vér magasabb koleszterinszintje.
Az amerikai kutatók a kísérleti alanyokat "véletlenszerű" besorolással négy csoportra osztották. Az első csoport nyers fokhagymát, a második fokhagymaport, a harmadik szárított kivonatot evett, míg a negyedik csoport placebót kapott. Havonta vettek vért tőlük, és meghatározták a koleszterin speciális alkotóelemének, a hazai gyakorlatban is rutinszerűen mért LDL-koleszterinnek a mennyiségét.
Az eredmény nem igazolta a fokhagymahívőket, a vizsgálati időszak végén az LDL-koleszterin szintje semmiféle változást nem mutatott.
A kutatások azonban nem maradnak abba, hiszen senki sem állítja, hogy a fokhagyma káros volna, legföljebb majd azért fogyasztjuk, amire való, ízvarázsló, remek fűszernövényként.
Viszont, ha valami jó fokhagymás ételt sörrel öblítünk le, erősödhet egészségtudatunk, minthogy Spanyolországban bebizonyosodott, a sörital valóban csökkenti a vérben lévő koleszterin menynyiségét.
Szeszt máskor nem fogyasztó apácák hat héten keresztül napi fél liter sört ittak, majd fél év szünet után 40 napon keresztül napi 400 milligramm komlót fogyasztottak. A két időszakot összehasonlítva kiderült, vérkoleszterinszintjük egyformán, hat százalékkal csökkent. Wolfgang Koenig, az ulmi egyetem professzora már régen rámutatott, a sör csökkenti az LDL-koleszterint. A sör alkoholtartalmának azonban e kedvező hatáshoz semmi köze nincs, az csakis a komlónak köszönhető.
