Az amerikai elnök - aki a Bush-család nyári rezidenciáján, a Maine állambeli Kennebunkportban fogadta vendégét - elmondta: az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is aggódik Irán nukleáris programja miatt. Hozzátette, számít arra, hogy Moszkva támogatni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy az eddigieknél keményebb szankciókkal igyekezzenek rábírni Teheránt urándúsítási programjának felfüggesztésére.

A két elnök nyakkendő nélkül ingben nyilatkozott amerikai és orosz újságíróknak a Bush-villa parkjában, háttérben a sziklás tengerparttal. Az amerikai elnök első ízben hívott meg külföldi állami vezetőt Kennebunkportba.

Bush közölte: megállapodtak arról, hogy közös üzenetet küldenek Teheránnak. Putyin viszont csak annyit mondott, hogy remélhetőleg eredményesen együtt fognak működni az ENSZ BT-ben és "további lényegi egyeztetéseket" javasolt az ügyben.

A két elnök nyilatkozatából nem derült ki, hogy bármilyen részletről is megállapodtak-e volna az Irán elleni szankciók ügyében. Megfigyelők ezt úgy kommentálták: Bush és Putyin a világ nyilvánossága előtt talán nem akarta feltárni a közöttük levő esetleges ellentéteket. A két vezető nem mondott véleményt arról sem, hogy milyen keményen kell fellépni Iránnal szemben, illetve, hogy az iráni rakéták mekkora fenyegetést jelentenek.

A két elnök nyilvánvalóan nem tudta álláspontját egymáshoz közelíteni a legnagyobb feszültséget okozó kérdés, az amerikai rakétavédelmi pajzs tervezett kelet-európai kiterjesztése kapcsán. Putyin úgy fogalmazott: "nem hiszi, hogy szükség lesz a rakétavédelmi létesítményekre Csehországban és Lengyelországban". Az orosz elnök kibővített rakétavédelmi terv létrehozását javasolta a NATO bevonásával. Azt mondta, ennek a kérdésnek az eldöntéséhez az európai országok véleményét is meg kell hallgatni.

Bush egy kérdésre válaszolva "nagyon újítónak" nevezte Putyin arra vonatkozó korábbi javaslatát, hogy az Egyesült Államok a szovjet érában épült azerbajdzsáni radarhálózatot használja a kelet-európai rendszer kiépítése helyett. Majd kijelentette: "Szerintem Csehországnak és Lengyelországnak a rendszer szerves részévé kell válnia".

A mosolydiplomácia által sem elfedhető kettejük közötti nyilvánvaló feszültség ellenére a villámvizit végeztével Putyin közölte: "országaink között a kapcsolatok egészen új szintre emelkednek". Nem fejtette ki, mire gondol.

Mind Washington, mind Moszkva már előzetesen lehűtötte a várakozásokat, mondván, nem várható áttörés, "nagy bejelentés". A kétnapos minicsúcs a maine-i tengerparton elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a két vezető megpróbálja oldani a kétoldalú viszony feszültségét. Értékelések szerint az amerikai-orosz kapcsolatok az utóbbi hónapokban hidegháborús szintre hűltek.

Az amerikai sajtógépezet által "homárcsúcsként" eladott találkozóról - Putyint egyebek mellett homárral vendégelték meg - az orosz elnök környezete is igyekezett idilli képes festeni. A vasárnapi első eszmecsere után Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta: a két államfő "nagyon tartalmas és baráti hangvételű" beszélgetést folytatott "az életről" és a két ország viszonyának történetéről. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem válhatnak a két országban sorra kerülő elnökválasztási kampány túszává. Bush és Putyin egyaránt elnöki mandátuma utolsó szakaszához közeledik, elképzelhető, hogy ez volt utolsó érdemi találkozójuk.

Az idősebb George Bush személyesen ment el helikopteren a repülőtérre Putyinért, aki a kamerák előtt nagy virágcsokrokat nyújtott át az idősebb és a fiatalabb Bush feleségének, Barbarának és Laurának. A három elnök közös motorcsónakos kirándulást tett az Atlanti-óceánon, az együttlétet szórakozás, kaland, pihenés és ínycsiklandó tengerészétkek jellemezték.

Arról, hogy a két ország viszonyában felgyülemlett feszültséget mennyiben tudta oldani ez a baráti találkozó, megoszlanak a vélemények. Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó a csúcs előtt érthetetlennek nevezte, hogy Bush kennebunkporti nyaralójába invitálta az orosz vezetőt, aki nemrégen a náci Németországhoz hasonlította Amerikát és azt állította, hogy Sztálin óta az Egyesült Államok követte el a legsúlyosabb bűnöket a világon Irakban.

Az amerikai-orosz csúcsra a két elnök háborús politikájának árnyéka is vetült: a találkozó előtt több százan tüntettek a Bush-rezidencia közelében. A felvonulók az iraki háború befejezését, Bush és Dick Cheney alelnök alkotmányos lemondatását követelték, Putyint a szakadár Csecsenföldön folytatott háborúja miatt bírálták.

(MTI)