Tízpontos koalíciós megállapodás
Úgy tűnik, hogy a három legfontosabb, sok konfliktussal fenyegető kérdésben (adó, oktatás, egészségügy) is közös nevezőre jutottak - többé-kevésbé. Ám még valószínűleg lesznek koalíciós csetepaték, legalábbis ezt sejteti a megállapodás végére illesztett klauzula. E szerint a koalíciós pártok a megállapodásban előírt egyeztetéseket a megjelölt tárcák és politikusok irányításával belső műhelymunka keretében végzik, s ennek ideje alatt az adott kérdésekben kerülik a nyilvános pártpolitikai vitát.
Ami például az adórendszer megváltoztatásának egyik tézisén, az ingatlanadó bevezetésén könnyen kirobbanhat. 2007 szeptemberének végéig Veres János pénzügyminiszternek elő kell készítenie az értékalapú ingatlanadóról rendelkező jogszabályt. Ez az új adófajta a szándékok szerint kiváltaná, átalakítaná az ingatlan birtoklásához és tulajdonoscseréjéhez kapcsolódó mai közterheket. Hiszen az adóreform jelszava az egyszerűsítés. Például a vállalkozóknak ma összesen 34 különböző számlán kell kötelezettségeiknek eleget tenni, a jövőben viszont ezt egy-két számlán is megtehetik. Továbbá összevonják az úgynevezett kisadókat is, többek között a munkaadói és a munkavállalói járulékot, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulást. Az átláthatóság egyes kedvezmények lenyesését vagy kiskapuk bezárását is megköveteli - így szűkítik, átalakítják az szja-kedvezményeket, például a biztosítások után visszaigényelhető pénzek, vagy az őstermelői könnyítések esetében.
A szintén vitásnak tűnő oktatásügyi kérdésekben a jelek szerint valóban megegyezett a két párt. Az SZDSZ - racionalizálási szándéktól hajtva - az oktatási szféra "nem tanító" alkalmazottainak egy részét "leépítette" volna, ám a szocialisták ezt nem engedték. A most tető alá hozott kompromiszszum értelmében a kormány a közalkalmazotti törvény módosításával teremti meg annak lehetőségét, hogy az újonnan felvett, nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státustól eltérő formában is alkalmazhassák.