Szombaton hazaengedték a kórházból Kármán Irén újságírót, akit másfél hete két ismeretlen férfi Pesterzsébeten megtámadott, bántalmazott, majd elhurcolt, és megkötözve a Duna-parton lévő kövekre dobott. Közvetlenül a kórházba szállítása után állapotát életveszélyesnek minősítették az orvosok. A műtét alatt kiderült, hogy szerencsére létfontosságú szervei nem sérültek. A Népszabadságnak adott telefoninterjúban vasárnap azt mondta: könnyen kimerül, délutánra általában már nagyon elfárad, s fájdalmai is vannak, különben - köszöni szépen - minden rendben van vele.

Kármán Irén továbbra sem kíván találgatásokba bocsátkozni, kik és miért támadták meg. Azt mondta, abban biztos, hogy ami történt, az összefüggésbe hozható közírói munkásságával. Bár azt sem zárta ki, hogy megveretésének okai nem a múltban keresendők, inkább a jövőben. Mint ismert, Kármán három hete kezdett játékfilm-forgatókönyvet írni az 1991-ben a védelmi zsarolásáról elhíresült bűnszervezetek felszámolására létrehozott Cattani-kommandóban szolgált volt rendőrrel, Labancz Ferenccel.

- Számomra közömbös - szögezte le az újságírónő -, hogy a könyvem és a DVD-m miatt támadtak és vertek meg, vagy azért, mert az utóbbi időben a blogomban és a magánleveleimben kitartóan követeltem a miniszterelnöktől, hogy Petrétei József, majd Takács Albert igazságügyi és rendészeti minisztert tegye közzé a titkos aktákat. Vagy esetleg azért a játékfilmtervemért. Számomra az a fontos, hogy végre történt valami. Komoly civil sikerként értékelem Szilvásy György bejelentését, hogy az olajakták egy része hamarosan olvasható lesz az interneten. Boldogabb lennék, ha ez a bejelentés közvetlenül a könyvem megjelenése után történt volna meg, de így is jó.

Arról is kérdeztük Kármán Irént, mit szól a kétkedő sajtónyilatkozatokhoz. Sokak szerint ugyanis a támadás úgy nem történhetett, ahogy ő elmondta; ha valóban szorosan összekötik a kezeit és legurítják a Duna-parti kövekre, sokkal több és súlyosabb sérülés lenne a testén és a csuklóján; az őt megtaláló horgász pedig állítólag azt mondta: olyan laza volt a kötés, hogy nem is érti, miért nem szabadította ki magát. Kármán mindebben az országra jellemző szkepticizmust véli felfedezni.

- Három héttel a Zsanett-ügy után jön valaki, és az olajügyekről kezd beszélni, bántalmazásról és emberrablásról, nem csodálkozom, ha az emberekben kétségek támadnak - mondta. - Nem haragszom, dühöt sem érzek. Amúgy akit igazán érdekel, keresse meg azt a horgászt, ő el fogja mondani, hogy - egyes újságírók, és álszakértők állításával ellentétben - szorosan össze voltak kötözve a kezeim, úgy, ahogy magamnak biztosan nem köthettem volna meg. Ő soha senkinek nem nyilatkozta ennek ellenkezőjét. A kórházba szállításomat követően készült orvosi látleletből is egyértelműen kiderül, hogy a csuklómon megtalált kötelek okozták a horzsolásokat, és amikor beszállítottak - amennyire emlékszem -, említettem is, hogy nagyon fáj a kezem.

"Papa" nevének említésére - tudniillik, Sándor István ("Papa"), a KBI nyugalmazott operatív tisztje közreműködésével készült Kármán Irén Szemben a maffiával című olajkönyve - felcsattan: - Nagyon kérek mindenkit, ne nevezzék őt a szerzőtársamnak, mert nem volt az. Épp ezért van köztünk elszámolási vita. Az ő barátjáé a nyomda és a kiadó, ahol a könyv készült. Bepereltem a kiadót, mert 380 ezer forinttal még nem számolt el. Papa amúgy nem a kriminalisztika non plus ultrája, ne mondja meg, hogy az én bántalmazásom és elrablásom megtörténhetett-e úgy, ahogy elmondta, mert ő nem volt ott, ő nem élte át, amit én átéltem.

Az utóbbi napokban sokan felvetették a médiában, miért pont Kármán Irént verték meg, amikor más oknyomozó riporterek fajsúlyosabb, de legalábbis aktuálisabb témákban mélyebbre ástak, "nagyobb vadakra lőttek" nála. Amikor ezt megkérdeztük tőle, azt mondta: soha nem tudhatjuk, ő sem tudja, miért szakad el valakinél a cérna. Aki verőlegényeket küldött rá, nyilván veszélyben érezte magát, a nyugalmát. Ő ugyanis - némely oknyomozó újságírótársával ellentétben - azután sem szállt le a témáról, hogy a könyvét megírta. Tovább nyomozott, blogolt és leveleket írt, a titkosítások megszüntetését követelte. Lehetséges - mondja Kármán Irén -, hogy valakit vagy valakiket éppen a kitartása zavart.

"Olajvonat" Zagyvarékasnál 1996 októberében