Egyelőre meglehetősen bizonytalan piacra lép az a nyugdíjas, aki ingatlanának felhasználásával biztosítaná be idős éveinek anyagi ellátását. Az életjáradékos cégek jelenleg a pénzügyi jogszabályok által gyengén körülírt területen működnek. Nincs rá szabály, hogy miként kell tájékoztatni az ügyfeleket, milyen feltételekkel lehet velük szerződni, és milyenekkel nem, de arra sem, hogy egyáltalán ki, milyen képesítéssel ajánlhatja nekik az üzletet. Ám az ügyfeleket védő jogszabályok mellett a szolgáltató cégek tőkemegfelelésére vonatkozó előírások sincsenek meg. Vagyis jelenleg jogszabály nem garantálja azt, hogy az a társaság tényleg folyamatosan fizetni is képes legyen, amellyel a nyugdíjas tíz-húsz vagy akár harminc évre szóló ellátásra köt szerződést.

A jogszabály még készül, és ebben már lesznek garanciális elemek - a pénzügyi felügyelet külön figyelheti majd a tartalékok nagyságát. Ám ennek elfogadásáig a nyugdíjasokat magára hagyja az állam a pénzügyi ajánlatok dzsungelében. Most pusztán a nyugdíjas óvatosságán múlik, hogy mit ír alá. A háromszereplős piacon így a megbízhatóság és a tőkeerő a második legfontosabb szempont - ebben is versenyeznek egymással a szereplők. Az OTP és az FHB a biztos banki háttérrel kerül előnybe, és persze a jelzálog-hitelezési tapasztalattal, míg a piacon elsőként - két éve - megjelenő Hild, újabban Hild József Örökjáradék Zrt. a befektetési partnerekkel vonz: a Deutsche Bank finanszírozási keretének felhasználása után a világ egyik legnagyobb befektetési bankjára, a Meryll Lynchre támaszkodik.

Ugyan a biztos háttér mellett - elvben - a szerződések tartamának is meghatározónak kellene lennie, ma a piaci pozíciót leginkább az dönti el, hogy mennyit ígérnek a nyugdíjasnak. Ráadásul itt a verseny nem is az egész életen át fizetett járadékban van, hanem abban, mennyit kaphatnak meg egy összegben, készpénzben.

A normál ajánlatoknál az ingatlan értékének harmadát kaphatja meg a nyugdíjas, a 40-50 százalékos egyösszegű kifizetés a reklámhadjáratok része csupán, és inkább korosabb nyugdíjasoknak ajánlják fel. Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója azt mondja: ők a tisztességes összegű, holtig tartó havi életjáradékban hisznek, ami felveszi a versenyt a banki kamatokkal. A cél ugyanis az, hogy az idős tulajdonos ne eladja, és kisebbre cserélje a lakását, a különbözetet meg betegye a bankba, hanem az, hogy komoly jövedelemhez jusson élete végéig a lakása fejében.

Az OTP taktikáját egyelőre nem igazolja a piac, a nyugdíjasok az egyösszegű kifizetést jobban szeretik - akkor is, ha rosszabbul járnak vele. A nagyobb akciókat tartó Hild - korábbi indulása nyomán is - vezet. Igaz: "több mint ezer" ügyfele, az OTP "több mint hatszáz" szerződött partneréhez képest nem jelent behozhatatlan előnyt. Az FHB egyelőre nem közöl számot ügyfeleiről, mondván, még újak a piacon, így adataik hitelesen nem öszszehasonlíthatók a többiekével.

Az életjáradékos cégeknek mintegy 100-120 ezer nyugdíjas jelenthet lehetséges ügyfelet - a mostani, összességében maximum két és fél ezres szerződésszám ehhez képest elhanyagolható. Hodorics András, az FHB Életjáradék Zrt. vezérigazgatója szerint a több mint kétmillió öregségi nyugdíjas körülbelül 1,2 millió háztartásának nyolcada-tizede lehet majd a cégek ügyfele. Ők azok, akiknek nincs örökösük, vagy több ingatlanjuk is van. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a nyugdíjaskorúak hatalmas ingatlanállományának hány százaléka van már részben az örökösök tulajdonában.

Az egyébként is bonyolult szerződéskötési, ajánlatkérési procedúrát így sokszor tovább nehezítik meglepő tulajdoni viszonyok. A cégek nemegyszer kénytelenek visszautasítani a jelentkezőket a tisztázatlan jogi helyzet miatt. Földeák Gábor, a Hild József Örökjáradék Zrt. marketingigazgatója szerint gyakran előfordul például, hogy a valósnál kisebb méret szerepel a lakás tulajdoni lapján, vagy hiányzik róla az erkély, a garázs. Vásárláskor sokan így csökkentik az illeték mértékét - ám ezzel a cégeknél kopogtató nyugdíjas már rosszul jár, hiszen így a hivatalosan nem, csak a valóságban birtokolt ingatlanrész után nem jár a járadék. Így a tulajdoni lap "kiigazítását" sokan utólag vállalják.

Persze alkudni nem csak a lakás méretén lehet, hiszen bőven van lehetőségük a társaságoknak az egyedi elbírálásra. Így aztán ajánlataikat is nehéz összevetni - amikor három elképzelt példa alapján próbáltuk ezt megtenni, többen jelezték: a másik ajánlatát nem tartják reálisnak, mert az ügyfelektől azt hallják, hogy a háttérben komoly licitek zajlanak. Magyarul: a lakásukból életjáradékos jövedelemre pályázó nyugdíjasok többnyire végigjárják az összes szolgáltatót, és felmérik ingatlanuk értékét. Aztán kiderül: van, ahol komolyan meg lehet emelni a tétet. A verseny persze nem a kis lakótelepi lakást birtokló nyugdíjasok kegyeiért folyik, hanem leginkább a kurrens ingatlant birtoklókért.

Igaz: az egyszeri ügyfél nehezen lehet okos - az ajánlatok összehasonlításánál ugyanis meglehetősen sokféle szempontot kell figyelembe venni. A cégek különféle kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak, ilyen például az ápolási szolgáltatás kedvezménye alap (ezt vezette be a Hild először, míg a másik két cégnél egyelőre ígéret az országos hálózat), de mindenütt vállalnak karbantartást vagy legalább az állagmegóvás költségeinek fedezetét. Biztosítást csak a két bankos cég kínál kapásból, míg a közös költséget csak az egyik vállalja fizetni.

Az ajánlatok közti feltűnően nagy különbségek részben abból is adódnak, hogy a cégek más és más összegű egyszeri kifizetési maximumot állítottak be, ami alapvetően befolyásolja a járadék összegét. De ott is van nagy különbség, ahol ilyen eltérés nincs - a járadék összegében extrém esetben havi(!) százezer forint is lehet a differencia még a teljesen összehasonlítható (egyszeri kifizetés nélküli) járadékok esetében is. A különbség oka - mondják - biztosításmatematikai: nem mindegy, milyen hosszú életkorra, vagyis járadékfizetési időszakra számít egy-egy cég.

A szabályozatlan piacon meglehetős különbségek vannak a szerződési feltételekben is. Például abban: át kell-e adni az ingatlan tulajdonjogát a cégnek. Az FHB most éppen új, jelzálogjáradékos konstrukciójában bízik, ami nem jár tulajdonjog-átruházással. (Vagyis: az ingatlan örökölhető marad, a kifizetett járadék pedig hitelként működik, amit az örökösök vissza is fizethetnek. A jelzálogjáradék ez esetben élethosszig és határozott időre is szólhat, a kínálat jellemzően a 10 éves járadékfolyósításra szól.)

A Hild családi örökjáradék programot indított - itt a kedvezményezettek az ingatlan értékének 30-50 százalékát örökölhetik meg. Az OTP viszont azt mondja: érdemes figyelni arra is, hogy a lakás tulajdonjogát engedményezik-e "harmadik félre" - vagyis az életjáradékcég kiköti-e, hogy továbbadhatja a nyugdíjas a lakását a szerződéskötés után. Ez ugyanis - mondják - náluk garantáltan nem fordul elő, míg "máshol" igen. És hogy a célzás még egyértelműbb legyen: az FHB azt mondja, ők azzal kínálnak megnyugtató garanciákat, hogy a tulajdoni lapra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be az ügyfél javára.

A helyzet az állami szabályozással talán valamennyire oldódhat, ezt sürgeti a piaci szereplők alacsony száma is. A három cég ugyanis hamarosan újabb versenytársakra - az ügyfelek újabb ajánlatokra - számíthatnak. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb pénzügyi szolgáltatók szállnak be a versenybe.

l Az életjáradék lényege mindhárom cégnél - a Hild József Örökjáradék Zrt.-nél, az OTP Életjáradék Zrt.-nél és az FHB Életjáradék Zrt.-nél - ugyanaz. A saját tulajdonú, ötmillió forintnál értékesebb ingatlannal rendelkező, általában 65 év feletti, de egyedi elbírálás alapján akár 62 éves ügyfél a tulajdonjogért cserébe megkapja az ingatlan értékének bizonyos százalékát egyösszegű kifizetés formájában, amihez holtig tartó havi járadék társul. Az ingatlan tulajdonosává váló cég garantálja, hogy szerződő partnere haláláig használhatja a lakást. A használati jog a szerződő felek mindegyikére érvényes, tehát házastársak esetén az özvegy tovább élhet otthonában, és kapja a járadékot is. Az életjáradék összegét az ingatlan értéke, az egyösszegű kifizetés nagysága, valamint a szerződő életkora határozza meg, és van, ahol a neme is, mert a nők és férfiak várható élettartama eltérő. Az FHB cégénél még tovább mentek, fix összegű, vagy valamely gazdasági mutatóhoz kötötten változó értékű (inflációkövető, de alacsonyabb összegről induló) járadékot is kínálnak.

A cégek nem tartanak orvosi vizsgálatot - szerintük ugyanis etikátlan volna a statisztikai módszereken kívül orvosilag, egyénre szabottan becsülni a várható élettartamot. A szellemi állapotot persze figyelik - mint mondják, elbeszélgetés keretében -, és ha "gyanús" valaki, akkor nem szerződnek vele: ez a szerződés ugyanis támadható az esetleg felbukkanó lehetséges örökösök által.

A verseny kivált a kurrens ingatlanok tulajdonosaiért zajlik