A könyv csak akkor él, ha olvassák
Elég ok ez arra, hogy mostanság a Szlovákia irányába tartó forgalomból kiállókon, az érdeklődő turistákon és a világtól elvonulni akarókon túl sokan mások is időzzenek a tari réten. Előadások, könyvbemutatók kedvéért, vagy különleges ételeket kóstolva, harcművészeti bemutatókat nézve, s természetgyógyászati előadásokat hallgatva.
A meditációs központot - amely egyébként a megvilágosultként, azaz bódhiszattvaként tisztelt tibeti kutatónak, Kőrösi Csoma Sándornak is emléket állít - 1992 nyarán Göncz Árpád köztársasági elnök és maga a
A buddhisták szerint a könyv csak akkor él, ha olvassák, egyébként halott. Akkor él, ha felolvasnak belőle vagy ha idézik. A bennük lévő gondolatokat saját erőnkkel kell mozgásba hozni, lapoznunk kell, vagy legalább forgatni a szent szövegekkel teli imamalmot. Ha ezt tesszük, akkor mi magunk is jótékony hatással lehetünk a világra - mondja Csöpel láma, aki Tar község határában nemcsak imamalmot forgat, de például mesekönyvet fordít, sőt ír. Meditációs központjukban nagy tiszteletnek örvendenek az írott szövegek, amelyeket nem csupán színes lobogókon látni itt. Két éve beszerezték például a teljes buddhista kánont, amely tibeti nyelven íródott. Ezt a 130 könyvből álló gyűjteményt persze csak a beavatottak tudják elolvasni, viszont a meditációs központ egyfajta fordítóirodaként is működik. Az imákat, a meditációs szövegeket lefordítják angolra és magyar nyelvre is, versbe szedik, és a szövegeket magyarul is éneklik.
Lá-pentatonban íródott művekről van szó, zeneileg ezért is áll közel hozzánk, magyarokhoz. A tibeti kultúra a sztyeppei népek kultúrája - teszi hozzá magyarázatként a láma, aki arról is szívesen beszél, hogy ő maga a belső fejlődésével mit szeretne elérni. Például a segítés képességének elsajátítását. Azt mondja, ha képesek vagyunk másokat boldoggá tenni, akkor mi magunk is azok leszünk.