Csizmadia Ervin tanulmánya a Méltányosság Politikaelemző Központ oldalán letölthető. A Központ igazgatójának dolgozata a történelmi trendek ismétlődésétől óv. Jó lenne elkerülni legalább a már megismert csapdákat. A rossz trendek ismétlődése ellen az egymásnak feszülő erkölcsi álláspontok megértését - vagy egyáltalán: megismerését - ajánlja.

A történelmi csapdahelyzetek ismétlődését jól érzékelteti Eötvös József híres mondata 1846-ból: nem maradhatnak úgy a dolgok, ahogyan vannak, de ezen túl - mondta saját koráról, de nyugodtan ráismerhetünk saját korunkra is - csöppnyi egyetértés sincs.

Báró Eötvös József, miután leírja híres kezdőmondatát a Reform című, 1846-os nagy tanulmányában ("Hazánk nem maradhat jelen helyzetében"), így folytatja: "E meggyőződés annyira általánossá lett, hogy a reform szükségét bizonygatni merőben fölösleges. Csupán azon módokra és eszközökre kell tehát fordítani figyelmünket, melyek szerint a látszólag általánossá lett kívánat mielőbb és minél könnyebben valósíttathatik. Ezek iránt a hazában a legnagyobb véleménykülönbség mutatkozik. Némelyek a reformot részletenként, azaz alkotmányos életünk jelen formáit fenntartva, egyes, időről-időre behozandó javítások által remélik eszközölhetni. Mások jelen helyzetünk javítását csak annyiban tartják lehetségesnek, mennyiben a reform nemcsak egyes tárgyakra, hanem az egész alkotmányos szerkezetünkre kiterjesztetik." Majd még hozzáteszi: mielőtt a különböző nézetek kapcsán saját álláspontját is kifejti, szeretné felhívni olvasói figyelmét ama bizonyos "jelen állapotra", mert "minden refiormnak első feltétele jelen helyzetünk tökéletes ismeretében fekszik." (Eötvös József: Reform. Báró Eötvös József Összes Munkái. XI. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. É.n. 85.)

Jelenlegi konfliktusaink gyökereiről Csizmadia Ervin azt írja: " Először is létezik a politikai megosztottságnak egy erkölcsi dimenziója, amely azonban torzultan van csak jelen, mert a felek egyszerűen nem engedik érvényesülni ellenfeleik mondanivalóját." A politológus a jól ismert magyar szerepsémákat, a "megszokott" ellenségképeket, a politikai elrendeződés struktúráit említi: "Hiszen miről szólt a magyar modern kori történelem? Hogy bizonyos korszakokban nincsen alternatíva, csak egyfajta kormány és politkai elit képes megoldani az ország előtt álló problémákat." "Az 1990 utáni politkai élet roppant érdekes fejleménye, hogy miközben drasztikusan szakított ezzel a hagyománnyal (hiszen 2006-ig mindig más nyert választásokat), azonközben a magatartások és a konfliktusok a régiek. Az őszödi beszéd utáni periódusra érvényesebbm mint valah Bibó két zseniális kategóriája: a hamis realista és a túlfeszült lényeglátó."

A magyar politkatörténet aggasztó hagyománya, hogy a hosszan fennálló rendszerek is mindvégig ideiglenesek közjogi értelemben. "Márpedig  aközjogi rendezetlenségek akadályai lehetnek nem pusztán a parlamentáris demokrácia üzemszerű működésének, de a politikai magatartások 'normális' fejlődésének is. Ahol nincs mód arra, hogy a szükséges reformok értékelhető vitafolyamatban megvalósuljanak, ott  apolitkusok bebetonozódnak, enerválódnak, megszűnik politikai innovativitásuk."

Csizmadia Ervin úgy látja: az "Őszöd-szindróma" egyértelműen felszínre hozta ezt a jelenséget. "A kiéleződő konfliktusok hátterében végső soron az áll, hogy Magyarországon még mindig nem zárult le a rendszerváltás." A politikusok közötti megegyezéseknek tehát nem "csak" az a tétje, hogy sikerül-e megegyezni erkölcsi kérdésekben vagy megállapodni a szükséges reformlépésekről. "A megyegyezés igazi tétje egy végleges és élhető, mindamellett töréseknek nem kitett magyar parlamentáris köztársaság megalapítása."

"Gyurcsány Ferenc mögött szilárd kormányzati többség áll, de gyanítható, hogy ez nem lesz elegendő egy stabil és kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Az MSZP szempontjából is oktalanság lenne az elkövetkező időszakot pusztán arra építeni, hogy az ellenzék majd úgyis elfárad. Az nyilvánvaló, hogy sem Orbán Viktor, sm Gyurcsány ferenc nem lép hátrébb, legalábbis rövid távon nem. Az általuk vezetett politkai erőknek kell tehát megegyezniük" - olvasható Csizmadia Ervin tanulmányában.

A tanulmányban  érdekes fejtegetések olvashatók a tavaly ősszel kiszivárogtatott balatonőszödi Gyurcsány-beszédről: „Ne derüljön ki, hogy mire készülünk” – Mit jelent ez az őszödi mondat?>>>

(NOL)

Csizmadia Ervin