Az EU bizottsága jogi úton készül megtámadni Magyarországnak az úgynevezett aranyrészvénnyel kapcsolatos gyakorlatát, amely részvény különleges jogot biztosít az államnak az általa privatizált vállalatokban. A hírre reagálva Pénzügyminisztérium (PM) arra emlékeztet, hogy egy tavaszi törvénymódosítás hatására a korábbi aranyrészvények átalakultak törzsrészvénnyé.

 

Brüsszel szerint az aranyrészvény gyakorlata ellentétes az uniós elvvel, amely a szabad tőkemozgást mondja ki a tagállamokban. Emiatt tavaly júniusban az EU már figyelmeztetést küldött a magyar kormányzatnak, amely - a Reuters hírügynökség szerint összesen 31 privatizált vállalatban tartja fenn az aranyrészvény intézményét.

Az EU szóvivője pénteken közölte, hogy a bizottság most arra készül, hogy az Európai Bírósághoz forduljon az ügyben. A Reuters megjegyzi: a lépés figyelmeztetésnek tekinthető azon fejlemények hátterében, hogy a magyar kormány minden eszközzel szeretné megakadályozni a Mol olajtársaságot célzó ellenséges felvásárlási próbálkozást.

Az Európai Bizottság egyébként szerdán jelentette be, hogy jogi eljárást indított Románia ellen a - már részben privatizált - Petrom olajtársaságban fenntartott állami aranyrészvény miatt, amely különleges szavazati jogokat biztosít tulajdonosának, alkalmas arra, hogy Drewes szóvivő szavaival szólva "elrettentse a beruházókat".

Az EU szóvivője szerint az eljárás az ügyben egy a bukaresti kormánynak küldött figyelmeztető levéllel vette kezdetét, az ilyen eljárások szokásos első lépéseként. A jelentések emlékeztetnek, hogy a Petrom Románia vezető olajtársasága, melynek többségi tulajdonosa már az osztrák OMV olajipari konszern. Az EU eljárása a Petrom privatizációs megállapodásának módosításával járhat.

Az aranyrészvények elleni kifogását egyébként Brüsszel ma Lengyelország és Portugália felé is megtette.

Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: a magyar kormány illetve az országgyűlés már korábban intézkedett annak érdekében, hogy az aranyrészvényekkel kapcsolatos magyar szabályozás összhangba kerüljön az európai uniós joggal.

Ennek eredményeként az áprilisban született jogszabály módosítás hatására ma már az érintett cégeknél nincs aranyrészvény, amelyek átalakultak normál törzsrészvénnyé - hangsúlyozta a PM szóvivője.

Az országgyűlés április 16-án döntött az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről. Az úgynevezett aranyrészvény eltörlését uniós jogharmonizációval indokolja a törvény.

Az elfogadott jogszabályban felsorolt állami cégek által kibocsátott részvényekhez fűződő elsőbbségi jogok megszűnnek, és a papírok törzsrészvényekké alakulnak át.

A felsorolásban szerepel egyebek mellett a Mol, az OTP, a Hungaropharma, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt., a Magyar Telekom, számos gáz- és áramszolgáltató, valamint erőmű.

 

(MTI)