Barangolás a startvonalhoz
Nem jött jól a váratlan hétfői kamatvágás a mobilszolgáltatóknak: ők most nem örülnek az erős forintnak. Az európai országokban alkalmazott roamingdíjak csökkentéséről szóló uniós rendelet várhatóan ma jelenik meg és holnap hatályba lép, ami azt is jelenti, hogy a maximálisan alkalmazható barangolási díjakat a mostani hivatalos euróárfolyamon kell kalkulálni. Ha a forint most gyengébb volna, magasabb lenne a hazai valutában számolt plafon.
Az EU - természetesen - eurócentben mért nettó árakat határozott meg: a szolgáltatók e fölé nem mehetnek. Egy perc, külföldről kezdeményezett beszélgetés nettó 49 centnél nem kerülhet többe, a fogadott hívásért pedig legfeljebb 24 centet lehet számlázni. Azokban az országokban, ahol nincs bevetve az euró, a maximumárakat át kell váltani - és persze hozzá kell venni az áfát is. Így az egyperces díjban a forintárfolyam miatti eltérés - fogyasztói szempontból - nem túl nagy. A tegnapi 248 forintos árfolyam és az általában számolt 250 forint között az alkalmazható díj tekintetében legfeljebb egy forint különbség van: az a kérdés, hogy a hívásindításért alkalmazható roamingtarifa maximuma - áfával együtt - 145,8 vagy 147 forint lesz-e. (Azt még szakértők vizsgálják, hogy a pénteki vagy a hétfői hivatalos euróárfolyam lesz-e az irányadó.)
Az árfolyamkérdés a szolgáltatóknak jóval izgalmasabb. De nem csak azért, mert az egyforintos differencia - a számos külföldi hívás miatt - náluk milliárdos különbséget jelenthet. A nagyobb izgalmat a forint árfolyamának változása okozhatja: a most forintban megállapított díjak ugyanis gyorsan elértéktelenedhetnek. Az unió a fogyasztóknak ajánlott tarifák maximálása mellett meghatározta azt is, mennyit számlázhatnak egymásnak a szolgáltatók a közvetített hívásokért. A nagykereskedelmi tarifamaximum két hónap múlva lép érvénybe, ez 30 százalékkal alacsonyabb a kiskereskedelmi árnál, vagyis 34 cent a külföldről indított hívások esetében. Értsd: a hazai cégeknek ennyit valószínűleg ki kell fizetniük minden egyes percért azoknak a külföldi partnereiknek, amelyek hálózatában ügyfelük telefonált. Ám ha az árfolyam változik - gyengül a forint -, a magyar mobilcégek rajtaveszthetnek a most megállapított árakon. Ahhoz meglehetősen extrém helyzet - 360 forintos euróárfolyam - kell, hogy egyetlen forint árrés se legyen a roamingon: így az a fix tarifa, amit itthon számlázhatnak, nem érné el a partnernek kifizetendő árat. Ám ahhoz már tízszázalékos árfolyammozgás is elegendő lehet, hogy a barangoláson keletkezett esetleges nyereséget elveszítsék.
Ez a kockázat mérsékelheti az árversenyt - bár arról, hogy a meghatározott maximumon belül a cégek végül milyen árat alkalmaznak, semmit nem tudni. A társaságok egyelőre titkolódznak: még az új, alacsonyabb díjak bevezetésének tervezett időpontját és módját sem árulják el. Az uniós rendelet szerint egy hónap áll rendelkezésre, hogy a fogyasztókat értesítsék a lehetőségről, majd - az ügyfél választása után - egy hónapon belül kell áttérni a díjra, vagyis a végső időpont augusztus 29-e. Ám mindenki azt sejti, hogy nem kell majd ennyit várni, és a szolgáltatók az ügyfélcsábítás módszereként alkalmazzák majd az egyébként kötelezően bevezetendő, olcsóbb uniós telefonálást. Igaz, a cégeknek ez is kockázatos lehet, hiszen az alacsonyabb nagykereskedelmi árak csak két hónap múlva lépnek életbe, így ha saját ügyfeleiknek előbb csökkentik a díjat, mint ahogy a külföldi partnereik a barangolásért nekik számlázott összeget, ezen veszítenek.
Az unió más tagországaiban is arra számítanak, hogy a bevezetésben versenyeznek majd a szolgáltatók. Az illetékes uniós biztos, Viviane Reding nemrég nyugtázta: lesz olyan szolgáltató Európában, amely már július elsejétől az alacsonyabb barangolási díjakat alkalmazza. Intenzív versenyre számít a roaming területén Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke is.
Valamennyi mobilcég azt közölte lapunkkal, hogy az előírt határidőnél korábban kívánják bevezetni a díjakat. A Pannon mást nem árult el. A T-Mobile pedig annyit tett hozzá, hogy náluk az áttérés automatikus lesz. Ezt a Vodafone is ígérte, hozzátéve: abban az esetben csak az ügyfél jelzésére váltanak, ha az illető igénybe veszi a Passport-szolgáltatásukat (ez két-három percen túli beszélgetéseknél az új eurótarifánál is olcsóbb lehet).
Kérdés persze, hogy az általános beszélgetésidíj-csökkentés nem jár-e más tételek emelésével. A szolgáltatók ígérete szerint nem - de ezt a hatóságok is felügyelik. Az unió rendelete is előírja, hogy figyelniük kell a bevezetés körülményeit is, az SMS-ek, az MMS-ek árazását, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árak alakulását. Pataki Dániel szerint az NHH ügyel majd arra is, hogy szeptember végétől minden ügyfél, aki másik uniós országba lép, és ezzel szolgáltatót vált, megkapja az erről szóló SMS-t - ezt ugyanis ősztől kötelező lesz kiküldeni.
A felügyeletre a tapasztalatok megszerzése miatt is szükség van: az uniós tarifa és a rendelet ugyanis csak három évre szól - ezt követően deklaráltan felülvizsgálják azt. Az unió nem titkolt reménye, hogy enynyi idő elteltével nem is lesz szükség külön szabályozásra, a három év alatt - az egyébként is csökkenő maximumok és a verseny miatt - beáll a piac az alacsonyabb árszintre.
