Sokkal inkább a költségvetési kényszerhelyzetnek: az EU tagországai közül tavaly Magyarország halmozta fel a legnagyobb államháztartási hiányt - mértéke elérte a GDP 9,2 százalékát.

A folytatás esélyeit illetően a hitelminősítő úgy véli: jelentős a kockázat, hogy a reformfolyamat lassulni fog. Ezt egyrészt arra alapozzák, hogy a 2009-től aktualizálódó intézkedésekről egyelőre túl keveset tudni, másrészt arra, hogy 2010-ben országgyűlési választások lesznek, s ehhez Magyarországon "hagyományosan a költségvetési hiány emelkedése kapcsolódik". A hitelminősítő szerint ez az adóskockázati megítélés változásában is megjelenhet.

Hasonló kockázatokat fogalmazott meg a Goldman Sachs befektetési ház a múlt hét végén. Szakértői szerint a reformfáradtság jelei mutatkoznak nálunk, s az MSZP az alacsony népszerűségi mutatók miatt ódzkodik a további szerkezeti reformoktól.

A helyzet Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban sem más - véli a SP. Annak ellenére, hogy a kedvező nemzetközi gazdasági adottságok (az európai konjunktúra) most enyhíthetné a strukturális átalakítások okozta fájdalmakat, a reformok mindenhol "elfáradtak" a politikai környezet miatt. Vélhetőleg még 2009-ben is jellemző lesz a túlköltekezés és a hiányos költségvetés a nagy elosztórendszerek strukturális problémái miatt. Az elemzők szerint az államháztartási hiány mind a négy országban a GDP három százaléka felett lesz 2009-ben is (az euró bevezetéséhez ezt el kell érni, illetve alá kell menni) - igaz, a magyar kormány nem is tervezi másként, most 3,2 százalék a prognózis. A négy ország közül Magyarországon és Csehországban várják azt, hogy még két évig az államadósság GDP-hez viszonyított szintje is nő.

Az eurót a V4-ek közül leghamarabb a szlovákok vezethetik be: a terv 2009-es átállás, amit a SP alá is ír. Az Európai Központi Bank nemrég kiadott jelentésében azonban kétli ezt, mondván: a mutatók gyors javulása után nem biztos, hogy hosszú távon is fenn tudják tartani a pozitív tendenciákat. A lengyelek és a csehek az SP szerint legkorábban egyaránt 2012-ben, Magyarország pedig 2014-ben vezetheti be a közös pénzt.