A korábbi verzióban ugyanis nem rendezték annak a pártnak a helyzetét, amely esetleg újonnan jut be a parlamentbe: nem volt világos, hogy milyen feltételek mellett juthatna ingatlanhoz.

A mostani Országgyűlési javaslat - amelyet mintegy két hete nagy többséggel megszavaztak - most ezt a kérdést is rendezné. Az elképzelés szerint a pártok piaci alapon bérelhetnék, ugyancsak piaci áron meg is vásárolhatnák a most használt ingatlanokat, s ha ez nem felel meg nekik, le is mondhatnának róluk. Ha megveszik, akkor a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) hitelt kaphatnak, négyzetméterenként legfeljebb 200 ezer forintot. Ám ezt csak egyetlen alkalommal igényelhetik, és legfeljebb 30 ingatlan megvásárlásához (ebből Budapesten legfeljebb 10 lehet), s ezek alapterülete sem haladhatja meg összesen az ötezer négyzetmétert (a fővárosban a kétezer négyzetmétert). A hitel végösszege így maximum egymilliárd forint lehetne, futamidejét pedig 15 évben korlátoznák, a törlesztés pedig negyedévente lenne esedékes.

A változat szerint azonban az újonnan a parlamentbe bekerülő pártok is igénybe vehetnék az MFB hitelét, amelynek maximális összege a kumulált inflációval növekedne, s a kamatfeltételek is az időközben a piacon lezajló változásoknak megfelelően módosulnak.

Ezzel a lépéssel megszűnhetne a rejtett pártfinanszírozás, hiszen az ingatlanok ingyenes használata voltaképp költségvetési támogatásnak minősül - amit nem számszerűsítenek. Ha a törvényben foglaltak megvalósulnak, a jelenleg pártingatlanként működő házak lényegében a piacra kerülnének: amely ingatlanokat a pártok nem veszik meg, azt az állam bérbe adná (akár a pártnak) vagy eladná más piaci szereplőnek.

A becslések szerint mintegy 35 ezer négyzetméternyi ilyen céllal használt ingatlan van, ebből 17 ezret használnak a jelenleg az Országgyűlésben ülő pártok.