Olajügy, ellenzéki tűzben
- A miniszterelnök 1995-től 1997-ig felügyelőbizottsági tagja és saját cégén keresztül tulajdonosa is volt egy olyan részvénytársaságnak, a Fortus Rt.-nek, amely a rendőrség és a vámnyomozók látókörébe került az olajügyek kapcsán - ezt Demeter Ervin fideszes politikus jelentette ki tegnap.
Demeter sajtóinformációkra hivatkozva beszélt arról is, hogy a vám- és pénzügyőrség az egyik legnagyobb olajipari magáncég, az ETL Rt. ellen indított eljárás keretében vizsgálta egykor a Fortus Rt. tevékenységét. A VPOP akkori nyomozása közös befektetői és működtetői csoportot talált az ETL és a Fortus hátterében, és az ETL-nél 1998-ban büntetőeljárás is indult.
Budai Bernadett kormányszóvivő a vádakra reagálva emlékeztetett: a szóban forgó ügyről 2003-ban már bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc nem érintett benne. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője ezt megerősítve közölte: a korábbi nyomozás alapján nem volt ok arra, hogy büntetőeljárás induljon a Fortus Rt. ellen.
A Demeter Ervin által említett Fortus Rt. egyik alapítója az állami MVM Rt., a másik Gyurcsány Ferenc érdekeltsége, az Altus Rt. volt.
A céget 1995-ben az MVM fűtőolaj-tárolóinak üzemeltetésére hívták létre, de megkapta volna a két, összesen négymilliárd forint értékű tároló tulajdonjogát is. Ám az ÁSZ kifogást emelt, amiért az Altus kilencmillió forintért vett részesedésének értéke így az állami vagyon apportálásával egy csapásra 120 millió forintra emelkedett volna. Az ellenzék akkoriban azt is sérelmezte, hogy Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc anyósa ebben az időben az MVM tanácsadója volt.
A Fortust valóban vizsgálta a VPOP, ám nem találta jelét annak, hogy a társaság érintett lett volna illegális olajügyletekben. A VPOP-nál a korábbi vizsgálatok eredményéről 2003-ban úgy nyilatkoztak: "az illegális olajügyekben érintett ismeretlen személyek és társaságok visszaéltek a Fortus nevével, számláival és banki bizonylataival".
Nyilvános jegyzőkönyvek
Elérhetőek a parlament honlapján az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottság üléseinek nem titkos jegyzőkönyvei és egyéb adatai - tájékoztatta az Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-t. A 28 testületi ülésből 21-nek a jegyzőkönyve olvasható, azoké, amelyek a nyilvános ülések alapján születtek. A zárt ülésekről csak annyi derül ki, hogy mikor és ki jelent meg a testület előtt.
