Több füst kevesebbért
Hasonló projektekben Magyarország is érdekelt, az eddigi beruházások mérlege azonban a zöldek szerint legalábbis ellentmondásos.
Jelenleg több mint háromtucatnyi, az "együttes végrehajtás" (joint implementation, JI) körébe tartozó beruházás folyik idehaza, közülük - a szaktárca adatai szerint - tíz már a végrehajtás szakaszában van. Ezekben a "donor" országok (leginkább Hollandia és Németország) Magyarország területén fektetnek be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe, s amit nálunk megtakarítanak, annak egy részét "hazaviszik" (vagyis annyival több üvegházhatású gázt engedhetnek ki otthon a kéményeken). Mindezt egyáltalán nem karitatív alapon teszik, hanem kimondottan a haszon reményében. - A szigorú környezetvédelmi szabályozással rendelkező országok otthon már végrehajtották azokat a fejlesztéseket, amelyek révén relatíve kis költséggel nagy környezeti hasznot lehetett elérni - fogalmaz Kardos Péter, az Energia Klub szakértője. Szerinte például Hollandiában egységnyi szén-dioxid-kibocsátást többször annyiba kerül megtakarítani, mint Magyarországon, tehát ugyanaz a környezeti haszon nálunk olcsóbban érhető el.
Ugyanezt hangsúlyozza Feiler József, a környezetvédelmi minisztérium klímavédelmi osztályvezetője is, hogy Magyarország egyelőre "fogadó félként" vesz részt a hasonló együttműködésekben, de arról is szó van, hogy később fejlődő országokban mi is indítunk JI-beruházásokat.
Az itthoni lehetőségek iránt jelentős az érdeklődés, elsősorban a biomassza- és a szélenergia-projektekben látnak fantáziát a befektetők. JI minősítéssel valósult meg például a PannonPower erőművek fatüzelésre történő átállítása, két szélerőműpark és több biogázerőmű is. A beruházások környezetvédelmi mérlege azonban nem egyértelműen pozitív, amiben a civil környezetvédők szerint a szabályozás és a gyenge hatósági kontroll is hibás.
- Legalább három olyan beruházás van, ahol erős a gyanú, hogy az eredeti kiotói célok nem valósulnak meg - állítja Kardos Péter. Általános elvárás volt korábban, hogy a JI-projektek piaci alapon ne legyenek kifizetődőek, tehát a haszon a kibocsátáscsökkentésből, és ne másból keletkezzen. Ez azonban például a biomasszás projekteknél nem áll fenn, hiszen a kötelező megemelt áramátvételi ár miatt egy erőmű fatüzelésre történő átállítása önmagában is hasznot hoz. (Színtiszta "haszontalan" beavatkozás ugyanakkor például a péti nitrogénüzem nitrogén-dioxid-megkötő katalizátorának felszerelése.) Szintén a biomasszás fejlesztéseknél jelent problémát, hogy megkérdőjelezhető a kibocsátáscsökkenő hatás is. Ha a fatüzelésre történő átállás miatt csökken az erdőterület, akkor több lesz a levegőben a káros gáz, hiszen az erdők "nyelőként" viselkednek (megkötik a szén-dioxidot), s ez a szerep kisebb erdőterület esetén kevésbé érvényesül. A problémákat az államigazgatási illetékesek is érzékelik, emiatt jelenleg információink szerint engedélyezési moratórium van érvényben.
Az "olcsó füstölésijog-szerzés" sajátos esete, amikor a kiotói folyamaton kívül maradt országok valamelyikében szerez magának kvótát egy fejlettebb ország a fentiekhez hasonló beruházással. A cseh központú CEZ-csoport, amely az újonnan csatlakozott uniós tagországok legnagyobb energetikai vállalata, például Moldáviában indít szén-dioxid-kibocsátást csökkentő megaprogramot. A cég a moldáv főváros kommunális hulladéklerakójából felszabaduló metángázt fogja hasznosítani energia előállítására, amely módszerrel évente 100 ezer tonnányi szén-dioxid levegőbe eresztését lehet megspórolni. A CEZ az így keletkező környezeti nyereséget saját CO2-kibocsátásának fedezésére használhatja fel - tájékoztatta lapunkat a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Hornai Gábor. Ilyen ügyletekben elvileg Magyarországnak is lenne keresnivalója, ám amíg a hazai cégek kvótafelesleggel rendelkeznek, aligha kalandoznak a határokon túlra egy kis környezeti profitért.
