Az utolsó parlamenti napon az előzetes megállapodásoknak megfelelően szavaztak a koalíciós pártok. Előtte azonban gyakran nem ez történt. Az SZDSZ ezért kezdeményezte egyeztető fórum létrehozását a két frakció között. Garanciákat kértek, hogy a vezetői szintű megállapodások érvényesülnek a frakciókban is. Az érvényesítendő közös politika újradefiniálása érdekében pedig az SZDSZ tíz pontba foglalta kormányon maradásának feltételeit. Ezek alapján kívánják kiegészíteni vasárnap a koalíciós szerződést egy melléklettel: a reformok konkrét menetrendjével.

1. Egészségügyi reform. Arról már megállapodtak, hogy január elsejétől megkezdődik a több-biztosítós rendszer kiépítése. Az igazán vitatott kérdés, hogy a kisebbségi tulajdonosként piacra hívott üzleti biztosítók az új pénztárak irányításában megszerezhetik-e a döntési jogosítványokat vagy sem. A kompromisszum az lehet, hogy kapnak döntési jogokat, de csak a tulajdonrészük arányában. Az MSZP tehát nem csak formailag tartaná meg az állami dominanciát, míg az SZDSZ attól tart, hogy menedzsmentjogok nélkül nem szállnak be a komoly biztosítók. Ez a kérdés felmerült azon a tegnapi egyeztetésen is, amelyen 13, egészségügyi biztosítással is foglalkozó biztosítótársaság szakértője és a szaktárca képviselői vettek részt, s amelyen a biztosítási rendszer reformjáról tárgyaltak.

2. Adórendszer. Veres János szocialista pénzügyminiszter és Kóka János, az SZDSZ elnöke elvileg megállapodott az adócentralizáció mértékéről, az adminisztratív terhek, valamint az adók számának mérsékléséről. Az SZDSZ vasárnap pontos menetrendet készül elfogadtatni a szocialistákkal, miszerint az átfogó adóreform terve 2007 őszére elkészül, 2008-ban pedig az első konkrét lépések is megtörténnek. A két kormányzó párt közös szándéka, hogy a megkezdődő reform még ebben a ciklusban az adóterhelés csökkentését is eredményezze. Úgy tudjuk, az MSZP továbbra sem járul hozzá a konvergenciaprogramban is szereplő ingatlanadó bevezetéséhez, legfeljebb a luxusadó határát vinnék lejjebb. A szabad demokraták viszont ragaszkodnak a több régi eltörlésével létrehozandó új adó - szerintük inkább csak egyszerűsítést jelentő - bevezetéséhez.

3. Oktatásügy. Augusztusig kidolgozzák a parlamentnek ősszel benyújtandó törvénytervezeteket, amelyek révén az SZDSZ szándékai szerint az egyetemek és a főiskolák (önkéntes alapon) önálló gazdasági társasággá alakulhatnának. Ezáltal az ott dolgozók elveszítenék közalkalmazotti státusukat, így az egyetemek vezetői jóval szabadabban mozognának alkalmazásuk, bérezésük terén. A szocialisták szerint ezzel elfogadhatatlan mértékben csökkenne az oktatók egzisztenciális biztonsága. A vita még folyik.

4. Pártfinanszírozás, közpénzügyek. A pártfinanszírozás rendezéséről már megállapodtak a kormánypártok. Átláthatóvá, ellenőrizhetővé akarják tenni a pártoknak juttatható pénzek forrását, útját. Ezen túl - nem utolsósorban az ellenzék nyomásának engedve - törvénytervezetet készítenek a költségvetési fegyelemről, független költségvetési hivatal fölállításáról.

5. Energetika. Hétfőn a parlament elfogadta Kóka Jánosnak az árampiac liberalizációját célzó - végül koalíciós kompromisszumot tükröző - javaslatát.

6. Szociális ellátórendszerek. Megegyezés született a nyugdíjkorhatár emeléséről: óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének ezen. Csökkentenék a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit. A tizenharmadik havi nyugdíj beolvasztását azonban az MSZP ellenzi. Így azt az SZDSZ-es elképzelést is, hogy a pluszhónap integrálásával létrejövő egységes nyugdíjtömeg elosztása jobban kövesse a rászorultság elvét. Évi nyolcmillió forint jövedelem fölött nem adnának családi pótlékot, a felszabaduló összeget pedig a rászorulókra fordítanák.

7. Környezetvédelem. Fodor Gábor iránti gesztus, hogy a téma felkerült az SZDSZ listájára. Megállapodás információnk szerint csak a jövő nemzedékek ombudsmanja tisztségének létrehozásáról köttetett. A Vásárhelyi-terv folytatásáról szóló törvénytervezet szerepel a kormány őszi jogalkotási programjában - kérdés, mennyi pénzt szánnak rá. Ezt, illetve a vízi közművek privatizációjának, a környezetvédelmi hatóságok megerősítésének részleteit a nyáron dolgozzák ki.

8. Rendőrség. A rendőrség civil kontrollját illetően az SZDSZ-nek egyelőre be kell érnie a hamarosan fölállítandó panasztestülettel.

9. Egyházfinanszírozás. A koalíció rögzítette az állam és egyház szétválasztásának, valamint a vallásgyakorlás szabadságának alkotmányos alapelveit. Az SZDSZ kérésére azt is rögzítették, hogy döntően a híveknek kell finanszírozniuk az egyházak hitéleti tevékenységét, viszont a közfeladataik ellátására továbbra is az államtól kell pénzt kapniuk. Ettől azonban nem változik semmi. Az egyházak által élvezett kedvezmények és az szja-fölajánlások rendszerének átalakításáról nincs megállapodás. Egyelőre úgy tűnik, hogy - bár az SZDSZ ezt javasolja - nem vonják össze az szja egy plusz egy százalékát (amit jelenleg külön-külön, civileknek, illetőleg egyházaknak ajánlhatunk föl), bár erről "szakmai munkacsoport" tárgyal.

10. Ügynökkérdés. A szocialisták nyitottak az átvilágítandó közszereplők körének a liberálisok által szorgalmazott újrafogalmazására - többek között az egyházi, önkormányzati, szakszervezeti vezetőkkel. A "megállapodás" az állambiztonsági levéltári kutatás-feltárás, illetve irategyesítés feltételeinek javítását is tartalmazza - megint csak általánosságban. A liberálisok eddig sikertelenül próbálták elérni, hogy az egykori állambiztonsági iratok átadását (a titkosszolgálatoktól az állambiztonsági szaklevéltárnak) civilek felügyelhessék. A részleteket szintén egy közös "szakmai munkacsoport" dolgozza majd ki.

Az SZDSZ-szel előzetesen nem egyeztetett kormányátalakítás támogatásához a liberálisok feltételeket szabtak: Horn Gábor koalíciós koordinációért felelős államtitkár tanácskozási joggal részt vehessen az új kormány kabinetülésein; a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület maradjon a miniszterelnök vezetése alatt; Garamhegyi Ábel gazdasági államtitkárt nevezzék ki külgazdaságért felelős - s ebben a minőségében az uniós Nabucco-tárgyalásokat vezető - kormánybiztossá; a kormány szervezeti átalakítása a hatékonyság, ne pedig a kormányzati bürokrácia növekedését szolgálja. Ezekben a pontokban vasárnap meg is állapodtak. Az SZDSZ ügyvivői testülete ugyanis a kormányzati informatika intézményrendszerének megerősítésére is javaslatot tett: "a kormányzati informatika felügyeletét továbbra is a MeH-nek közvetlenül alárendelt kormánybiztos útján kell ellátni, nem fogadható el a terület irányításának átadása a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek". Információink szerint Szilvásy nem viheti magával a kormányzati informatikát, az marad a MeH-ben.

Egymásra figyelve - vasárnapi tájékoztatás a koalíciós egyeztetésről