Az egészségbiztosítási pénztár a kötelezően előírt költségtakarékosság - az úgynevezett teljesítmény-volumen-korlát - miatt nem tudja finanszírozni valamennyi biztosított beteg kezelését közvetlenül azután, amikor orvoshoz fordulnak. Várólisták alakulnak ki - ezek egy része országos, mint például a központi szervátültetési lista, illetve a nagy költségű beavatkozások listája, más részüket az egészségügyi intézmények helyben alakítják ki. Ez utóbbiakról állítja Bodosi Mihály idegsebész professzor, a szegedi egyetemi klinikák várólista-bizottságának elnöke, hogy egyes gyakori betegségtípusoknál az idő múlásával romlani fog a helyzet. Máris látható, hogy a leghosszabb várólisták a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálataira és kezelésére alakulnak ki. A szívritmuszavarok szíven belüli kezelésére szolgáló költséges - katéteren át történő - eljárásnál Bodosi professzor adatai szerint jelenleg 52 beteg neve szerepel a dél-alföldi várólistán. A koszorúerek elváltozásainak vizsgálatára és kezelésére, az érfestésre, és az eret tágító "stent" beültetésére a régióban több mint 600 beteg vár. A szegedi orvosegyetemen naponta 10-12 ilyen beteg ellátására van pénz, de a kétszeresét is gyógyíthatnák, ha az OEP finanszírozná. Az azonnali beavatkozást igénylő új betegek száma állandónak tekinthető: napi 2-3 sürgős eset érkezik. Így a júliusi várólistára még napi 10 beteget tudtak felvenni, akik esetében halaszthatónak tűnik a beavatkozás.

Előre látható azonban, hogy az idő múlásával a várólistán lévők állapota súlyosbodik. Az év végére szinte már csak a sürgősségi eseteket tudják ellátni.

Hasonló a helyzet az agyi érbetegségek gyanújával jelentkezők esetében is - állítja Bodosi profeszszor. Ha egy értágulat "felrobban", a betegek körülbelül egyharmada meghal, egyharmada pedig maradandó károsodást szenved.

A várólista-bizottság elnöke aggályosnak tartja, hogy nincs olyan ismert hatástanulmány, amely a pénzhiány miatti késedelmek gazdasági és társadalmi hatásait elemezné. Tapasztalat szerint a várólistán szereplő betegeket táppénzen kell tartani, a lehetségesnél később elvégzett beavatkozások esetében megnő a maradandó károsodások aránya, ami további költségeket jelent. Kérdés, milyen lenne az egyenleg, ha e többletköltségeket összevetnék a volumenkorláttal elért megtakarításokkal.

Arra a felvetésünkre, nem gyorsítaná-e a folyamatot, ha meg lehetne fizetni az előbbre jutást, Bodosi professzor azt válaszolta: ez azt jelentené, hogy a gazdagabb ember megvásárolhatja magának a gyógykezelés lehetőségét. A professzor szerint a betegek jelentős része nyugdíjas.

A szív- és érrendszeri betegek várólistái a leghosszabbak