Barroso európai bizottsági elnök nem védte az uniós alkotmánypótlék lírai jellegét. A mértékadó EP-frakciók magasztalták Angela Merkelt, a néppártiak Schuman-díjjal is kitüntették.
Nem költészet a leendő EU-szerződés
Olvashatatlan – bírálta az elmúlt napokban a valóban túlságosan lábjegyzetesre sikerült új uniós dokumentumtervezetet Guy Verhofstadt, a távozó, ám meggyőződéses föderalista belga kormányfő. A fanyalgásban társára lett olasz és luxemburgi kollégájában is: Romano Prodi, illetve az euróövezet elnoöki tisztét is betöltő Jean-Claude Juncker sem elégedett. Az Európai Parlament szerdai plenáris ülése ugyanakkor nagy elismeréssel illette a szombat hajnali EU-megállapodást tető alá hozó Angela Merkel német kancellárt, az Európai Tanács a napokban távozó elnökét. Maga Merkel azt mondta: a csúcs siker, nem okozott csalódást az európaiak várakozásaihoz képest. Számolni kellett a szuperállamtól való félelmekkel, s például az (azóta kulcskérdéssé emelt) energia-, és éghajlatpolitikában a leendő reformszerződés túl is megy a múlt időbe helyezett uniós alkotmányszerződésben tett megállapításokon. – Ez utóbbi alapjait sikerült megőrizni – hangoztatta a CDU-párti kancellár.
Bulgária, Románia: nincs szankció
Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint a reformszerződés kimozdította Európa szekerét a gödörből, és elhárított egy komolyabb, elhúzódó válságot az európai színtérről. - Példamutató volt kilenc ország, közöttük Magyarország szerepe az alkotmányban szereplő legfontosabb értékek, többek között az Alapjogi Charta megőrzésében, a kisebbségi jogok képviseletében - jelentette ki, a lengyel makacskodás kapcsán úgy vélve: elérkezett az ideje, hogy megkezdődjék a kelet-közép-európai tagországok történelmi sérelmeinek feldolgozása.
Szerdára eldőlt: a magyar konzervatív képviselőkön túlmenően immár a legnagyobb, néppárti EP-frakció is támogatja, hogy Antall József néhai miniszterelnökről nevezzék el a parlament leendő épületszárnyát.
(Brüsszeli tudósítónktól)