Az UNESCO-nak - az ENSZ nevelési, tudományos és oktatási szervezetének - Világörökség-bizottsága az új-zélandi Christchurch városában tartja július 2-ig tartó éves ülését, amelynek a Galápagos-szigetekre vonatkozó döntését a francia fővárosban jelentették be.

A Galápagos-csoporthoz tartozó 19 sziget az óriás teknősök, a szárazföldi és tengeri iguánák, albatroszok, kormoránok, vörös és kéklábú rákok és még több száz őshonos állat - köztük a környező vizekben rendszeresen időző bálnák - paradicsoma. Ez a különleges fauna vonz évente már több mint százezer turistát ezekre a szigetekre, az elmúlt 15 évben 150 százalékkal nőtt a térségbe luxushajókkal lebonyolított utazásokon ellátogató személyek száma. Ez a megnövekedett hajóforgalom vonz a szigetekre egyre több bevándorlót, és ezen az úton érkeznek idegen állatfajok is, amelyek elszaporodva veszélyeztetik a szigetek ökológiai egyensúlyát.

Aggasztónak tartja keddi határozatában az UNESCO azt is, hogy a Galápagos-szigetek térségében évente 300 ezer cápát ejtenek el, veszélyeztetve az állományt.

A Galápagos-szigeteken tanulmányozta az élővilág fejlődését Charles Darwin, a nagy angol természettudós, anyagot gyűjtve a fajok eredetéről szóló korszakos művéhez.

Az UNESCO az afrikai Gambia folyó partján fekvő Niokolo-Koba szenegáli nemzeti parkot is veszélyeztetett térségnek nyilvánította, ott egy különleges antilopfajt fenyeget kipusztulás az orvvadászat és egy épülő erőmű miatt. A Világörökség listáján 139 ország 830 helyszíne szerepel.

Szerdán a Világörökség-bizottság ezek számát újakkal bővítette, többek között a madagaszkári Atsinanana esőerdő, a silini (Shilin) kőerdő néven ismert dél-kínai szubtropikus karsztos térség és a három színhelyből álló Csedzsu vulkánikus szigetek és lávaalagutak kerültek fel a listára. Az utóbbiakhoz tartozik az 1950 méteres Halla-hegy, Korea legmagasabb csúcsa is, amely vízeséseiről, különböző formájú kőalakzatairól és mára tóvá alakult kráteréről nevezetes. (MTI)